Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

I. fejezet: Nyugdíjasok memóriájának tükrében

- 1946-ban egy budapesti gyárban dolgoztam, 1949-ben már egy gépállomáson, Nagyszénáson, ahonnan Mohács-szigetre küldtek, ahol nekem kellett egy parasztházban gépállomást csinálnom. Sár­hát: ez volt a tanyaközpont neve, határsávban éltünk, állandó fe­szültségben a közismert jugoszláv-magyar villongásokban. Pest megyébe kértem magam, így kerültem a ceglédi gépállomásra po­litikai helyettesnek, míg az igazgatóm nő volt: Joó Gusztávné Kozma Zsuzsa. Ahol most ülünk, az volt a Vörös Csillag irodája is, amely a Petőfi, a Dózsa, majd a Táncsics Tsz-ből alakult, 1925 holdon, s előttem 14 elnök váltotta egymást. Amikor átvettem e posztot, 600 ezer forint mérleghiány volt éppen, 80 fillért kaptak munkaegységenként a tagok, de azt is vissza nem térítendő állami támogatásból! Amikor elmondtam „trónfoglaló” beszédemet, felállt egy tag, Nagy Mihály: majd meglátjuk! - így szólt vésztjóslóan, hozzátéve, hogy beszélt nekünk már más is, azt is elzavartuk! Azt válaszoltam, hogy a 139 tagnak ebből a jó földből meg kell élnie. Ezer hold volt a szántó, a többi legelő. 1954 novemberében választottak meg elnöknek, decemberben már 10 forint munka­egység-előleget fizettünk.- Ez volt a karácsonyi ajándék?- Nem csak a pénz, mert búzát és árpagyöngyét is adtunk, amit csakis úgy lehetett, hogy fél lábbal a börtönben voltam, hiszen ga­bonát hántolni azt lehetett ugyebár, ami megmaradt a beszolgálta­tás után. Már 1955-ben kifizettük a 600 ezer forintos mérleghiányt, s a zárszámadáskor 38 forintot ért egy munkaegység. Igaz, abban az évben minden kapást családi művelésbe adtunk már, fenyeget­tek is érte, s míg a többinek egyenesen megtiltották, a Vörös Csil­lagnak valahogy mégis megengedték a nádudvari módszert. De meg is műveltünk minden földet, országos hírűvé lett a téesz. A legjobb termésátlagunk 1959-ben volt, amikor a városban már 32 mezőgazdasági szövetkezet működgetett, fele első, fele harmadik típusú. Látni fogjuk, Nyújtó Ferenc 12-12-re, vagyis együtt csak 24 szö­vetkezetre emlékszik, hogy is képzeltem el, hogy a nagykőrösi le­véltárban eligazodom? De hallgassuk tovább Szabó Ferencet:- Nos, a mi eredményünk alapján 1960-ban parancsba adták va­lamennyi szövetkezetnek, hogy 50 forintos munkaegységérté­ket produkáljunk, amire azt mondtam, hogy ilyesmit előre látni 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom