Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 407 lédi egyesületek közül, mint demokratikus jellegénél és ellenzéki magatartásánál fogva számára legmegfelelőbbet. A könyvtár szelleme az 1890-es évek elejéről fennmaradt adatokból jól elemezhető. A mintegy 800 kötetes állomány alapszínét a reformkor és a szabadságharc írónemzedéke adja meg. Jókai kb. 200, Jósika 70, Vas Gereben, Eötvös József 10—10 kötettel van képviselve, de megtaláljuk Vachott Sándort, Degrét, KÖLCSEYt Toldy Ferenc kiadásában. Szakkönyveik egyrészt népszerű, közhasznú ismereteket terjesztő könyvek, másrészt mezőgazdasági munkák, de a legjelentősebb történeti gyűjteményük: az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos népszerű feldolgozások és tudományos értékű forrásmunkák (Kossuth Iratai az emigrációból, Törvényhatósági Tudósításai, Mészáros Lázár emlékiratai, Széchenyi hátrahagyott iratai stb.). Az a 400 kötet viszont, melyet 1901-ig írtak hozzá az alapleltárhoz, többségében már kispolgári bestseller, élén Beniczkyné 50 kötetével, mellette Ohnet (15 kötet). Szakkönyvet már egyáltalán nem vásárol a könyvtár, pedig elsősorban mezőgazdasági gyűjteménye révén leginkább lett volna rá lehetősége, hogy egy gyakorlati szakkönyvtár alapjait lerakja.16 Ugyanezt a tendenciát figyelhetjük meg, ha halványabban is, az 1898-ban szervezett Iparosif jak Könyvtárában. Jókai, Jósika még szinte egyeduralkodók, s itt is feltűnően gazdag KossuTH-gyűjteményt találunk, de ez a könyvtár is, akár a Népköré, a múltból él; a jelen irodalmában tanácstalan: a legalacsonyabb rendű igényeket követi szolgai módon.17 Az igények kényszerű kiszolgálása, az alacsonyrendű igényeké is, szükségszerű velejárója különben az ilyen jellegű könyvtáraknak, melyek a tagok filléreiből élnek. A századforduló után már működik az a könyvtár, mely sokkal érzékenyebb az újra, mint elődei: a Kereskedelmi Ifjak Kaszinójának Könyvtára. (Az ,,ifjak” megjelölés sem itt, sem az iparosoknál nem jelent az állomány szempontjából semmit.) Ezt a könyvtárat hagyományok már egyáltalán nem kötik: nincsen sem Arany, sem Vörösmarty kötetük, de van Kiss József „összesük”, nincs KossuTH-gyűjteményük, de meglepő módon megvan Bebel, Darwin az állományban. A polgári radikális gondolkozás képviselői Cegléden egyedül ebbe a könyvtárba hatolnak be. A magyar irodalomból 1910- ben megtaláljuk HERCZEGet, HELTAit, MoLNÁRt de a fő hangsúly a modern külföldieken van. Itt találkozunk az egyleti könyvtárak közül először Flaubert, France, Stendhal, D’Annunzio műveivel, de a legfeltűnőbb az orosz írók műveinek nagyszámú megjelenése: Tolsztoj 5, Dosztojevszkij, Turgenyev 4. Gorkij 3 művel szerepelnek.18 Az egyesületi könyvtárak közül még tudunk a Függetlenségi Olvasókör könyvtáráról, mely 1876-ban alakult. Olvasottsága jelentéktelen.19 Kossuth olvasókör alakult 1890-ben.20 A nyilvános Városi Könyvtár gondolata mind sürgetőbben vetődik fel a helyi sajtóban.21 Többen azzal indokolják, hogy egy ilyen intézmény hatható16 A Ceglédi Népkör könyvtárának jegyzéke. Cegléd. 1901. 17 A Ceglédi Iparos Ifjak Önképzö Egylete. Könyvtár szabályzat és leltár. Cegléd. 1900. 18 A Ceglédi Kereskedelmi Ifjak Kaszinója Könyvtárának jegyzéke. Cegléd. 1910. 19 György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. 1886. (A Kaszinó könyvtárról azt írja, bogy 1884-ben állománya 687 mű, 1136 kötetben. Az olvasók száma 140, az olvasott művek száma 2743 kötet. A Függetlenségi könyvtár adatai jelentéktelenek.) 20 Czegléd. 1890. jan. 19. 21 Dr. V. Czegléd. 1886. jún. 27. Czeglédi Újság. 1892. márc. 27. Czeglédi Független- Hírlap. 1890. jan. 12.
