Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 403 magánkönyvtárát, mely később a helyi gimnázium könyvtárának az alapja lett3 és végül az 1840-től számontartott egyesületi könyvtárakat és Táncsics Mihály ceglédi, könyvtári vonatkozású kezdeményezését.4 A népkönyvtári mozgalom kezdetei (1880—1900) A XIX. sz. második felében a haladó polgári értelmiség Európa-szerte felismerte az újtípusú könyvtárak szervezésének fontosságát. Nálunk az ország kulturális elmaradottságán segíteni akaró pedagógusok vetik fel elsőnek a könyvtár gondolatát. Az eddigi zárt jellegű könyvtárak helyett nyilvános ben) polgári fiúiskolát szerveznek, s rövidesen könyvtárat is állítanak fel. (Czeglédy működése után az iskolai élet hanyatlásnak indul és könyvtárát sem gyarapítják tovább.) Ez újabb iskolatípus 1899-ig állt fenn. Könyvtárát az 1930-as években a központi fiúiskola levéltári szobájában őrizték. 115 szám alatt 119 darabból állt: leginkább latin nyelvűek, de van köztük német és francia is. Vegyesen tudományos anyagból és tankönyvekből állt. Leltárát 1925-ben állította össze Nagy Sándor ig. tanító: (i. m. 141 p.). A református iskolának 1864-től kezdve külön tanári és ifjúsági könyvtára is volt, mely azonban nem nagyon fejlődött, mert még 1935-ben is a „modern pedagógia kívánalmaihoz képest, több hiány mutatkozik”, (i. m. 1461.). 3 Dobos János könyvtárával kapcsolatban megjegyezzük, hogy az ilyen magángyűjtemények hamarabb elkallódtak, feledésbe merültek. E könyvtár azonban kivétel volt. Dobos János ref. lelkész, aki az emlékezetes ceglédi 100-as küldöttség szónoka volt KossuTHnál, Turinban, 1877-ben, 1830 körül kezdte könyvtárának gyűjtését, halála után gyűjteménye a helyi gimnáziumba került (1900-ban), s így nemcsak a szétszóródást kerülte el, hanem a ceglédi könyvállomány egészét gazdagította. E könyvtár több száz kötete német, francia, olasz, latin nyelvű kiadványaiban magában foglalta korának teológiai, retorikai, filozófiai munkáit, s az egykorú szépirodalom gazdag gyűjteményét is tartalmazta. Kézirataiban őrizte saját fordítását 1837-ből, V. Hugo: Cromwell-jét. (Simon László: V. Hugo Cromwelljének egyetlen és eddig ismeretlenmagyar fordítása. Debreceni Szemle. 1933. július 186—291 1.) Veje, Dúzsi Mihály a könyvtárat tovább gyarapította, majd 1900-ban a tűzvészek által kétszer is megtizedelt, de még mindig 300 kötetet tartalmazó gyűjteményt az újonnan alapított gimnáziumnak (Dobos János fia alapította 100 000 forintos adományával) adományozta. A gimnázium gondosan bánt az örökséggel: katalogizálta, majd 1913-ban a katalógust kinyomatta, de megőrizte önálló gyűjtemény jellegét. (Vajticzky Emánuel: A M. kir Állami Főgimnázium tanári könyvtárának címjegyzéke az 1913-as év elején. Cegléd 1913). 4 A mezőváros társadalmi élete a szabadságharc után a kaszinók, egyletek, népkörök és 48-as olvasókörök helyiségeiben zajlott. Az egyházi és magánkönyvtárak mellett az akkor még ellenzéki beállítottságú lakosság szükségét érezte saját igényeit kielégítő, szélesebb nyilvánosságú könyvtárak létesítésének. Már 1840-ben megalakult a Ceglédi Kaszinó, majd a 60-as évektől kezdve gomba módra szaporodtak a különböző politikai és társadalmi törekvésű olvasókörök és egyletek. Helyi viszonylatban a legjelentősebb az 1866-ban alakult Nép és Gazdakör. (Ä ceglédi egyletek és olvasókörök alapszabályai megtalálhatók a Pest megyei levéltár alfabetikus rendben, külön kezelt alapszabálygyűjteményében.) Mikor Táncsics Mihály, a Népkör meghívására Cegléden letelepedett, már számos olvasókörrel találkozott. Ezek révén gondolta reformgondolatai terjesztését, saját könyvei és személyes agitációja által. (Életpályám, 64. fejezet) Bizonyára ő vetette fel elsőként a város könyvtári életében később oly gyakran szereplő gondolatot: — az olvasókörök, s ezen át a könyvtárak egyesítését. Eredményt azonban nem érhetett el, hiszen Cegléd akkor már csak nevében volt Kossuth városa, amilyennek az öreg Táncsics lelkében élt, — a valóságban a kiegyezés korát, s a felbomló paraszti társadalom ellentéteit tükröző város volt. Egyes jószándékú emberek hiába kísérelték meg kieszközölni, hogy az olvasókörök fizessenek elő Táncsics műveire, csak azok a művei kerültek a helyi könyvtárakba, melyeket ő maga ajándékozott. Ezek közül még 1901-ben is ott találjuk a Népkör könyvjegyzékében Táncsics ajándékát — saját Népkönyvét. A Ceglédi Népkör könyvtárának jegyzéke. Cegléd 1901. Táncsics reformgondolatait a Ceglédi levelek-ben fejtette ki, melyeket itt-tartózkodásának 80. évfordulóján, 1957-ben adott ki a Kossuth múzeum.
