Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Beatrix-királyné Psalteriuina Melkben. A Magyar Könyvszemle 1880-i évfolyamában Csontosi János hasonló című cikkben ismertetett egy Psalterium Beatae Mariae Virginis-t, amelyet az ausztriai „mölki” bencés kolostorban őriznek és a hagyomány szerint Mátyás király feleségének, Aragóniái BEATRixnak tulajdona volt egykor. A kisméretű, mindössze 8X10 cm nagyságú, de fényes kiállítású kódex négy leveléről (la, 110b, 173b, 175a) facsimilét is közöl. A kötet első lapján az Aragoniai-ház címere látható. Minthogy pedig az utolsó lapon található bejegyzések szerint a kódex a XVII. század elején Magyarországon volt, már IIorvát István az Aragoniai-ház egyik olyan tagjában kereste a tulajdonost, aki Magyarországon megfordult. Ezen az alapon úgy vélte, hogy a kis Psalterium tulajdonosa éppen úgy lehetett Mátyás király felesége, mint BEATRixnak a testvére, Aragóniái jános esztergomi érsek. Csontosi már azt is észrevette, hogy az imádságos könyv nő számára készült, mert a szövegben félreérthetetlenül nő az, aki könyörög: „pro me misera peccatrice”. így tehát semmi akadálya nem lett volna annak, hogy Csontosi tulajdonosul BEATRixot jelölje meg. Mégis a már említett bejegyzések kétségeket támasztottak benne. Ezeknek a bejegyzéseknek a szövege a következő: Petrus K)hary lib Baro de Csábrágh 1605 donum Nicolai Pálfy lib. Baronis de Erdőd Eszerint a könyv 1605-ben Koháry Péter birtokában volt, aki Pálfy Miklóstól kapta ajándékba.1 Nem szól a bejegyzés arról, hogyan jutott Pálffy Miklós a könyv birtokába. Márpedig Csontosi nagyon helyesen megjegyzi, hogy a XVI/XVII. század fordulóján nagyon élénk volt még az érdeklődés Mátyás király egykori könyvtára iránt. A belőle kikerült kódexek értékét annyira emelte a rá való utalás, hogy ezt a körülményt feltüntették. Csontosi szerint különös lenne, hogy éppen Beatrix imádságos könyvébe ne jegyezte volna bele Pálffy Miklós, ha Budáról került volna hozzá. Ezért Csontosi nem mert határozottan állást foglalni. Szerinte az is lehetséges hogy a kötet nem a XVT/XVII. század fordulóján került ki Buda várából más hasonló sorsú kódexekkel együtt, hanem már régibb idő óta a Pálffy család birtokában volt és Pálffy Miklós már nem is tudott az eredetéről. Mindenesetre Csontosi a kérdés tisztázását a későbbi kutatásokra bízta. 1 Csontosi János: Beatrix királyné imakönyve Mölkben. Magy. Könyvszle. 1880. 377—381. 1. 1 t.
