Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 425 tikai—művelődéspolitikai okai közismertek; helyi okait említettük. Az utolsó év minden eddigit túlszárnyaló fellendülését viszont két régi probléma újszerű megoldása tette lehetővé. Az egyik a peremterületek parasztságának bevonása az olvasómozgalomba, 7 tanya vidéki könyvtár alapítása révén. (Ebben az irányban tapogatózott már a felszabadulás utáni Városi Könyvtár is, de a maga idejében — erőforrások nélkül — csak a peremterületek könyvtári forgalmának pontos felméréséig jutott el.) A másik: az ifjúság könyvtári ellátásának megoldása. Harminc éven át a Városi Könyvtár forgalmának több mint felét az ifjúság kölcsönzése alkotta, mégis csak a felnőttek háta mögött, mintegy mellékesen foglalkoztak velük, szinte szégyenkezve túlsúlyuk miatt, s az állománygyarapításban is háttérbe szorultak. A Járási Könyvtárban ezért egy időben 22%-ra csökkent le a 14 éven aluli olvasók száma. Gyökeres fordulatot, s jó időre végleges megoldást jelentett a külön Ifjúsági Könyvtár megnyitása 1958 decemberében. (Külön teremben, külön könyvtárossal, e célra készített bútorzattal és felszereléssel.) 59 A parasztolvasók s a fiatalok tömegeinek bekapcsolódása után az olvasók szociális megoszlása a következő (1959. dec. 31-i állapot): Munkás: 128, Paraszt: 465, Értelmiségi: 159, Egyéb: 454, Tanuló: 1348. Összesen: 2654. Eltekintve az új ifjúsági részleg által vonzott tanulók magas számától, a megoszlás Cegléd lakosaihoz mérten nagyjából arányos. A kérdés azonban nincs véglegesen megoldva. Az olvasók összlétszáma Cegléd lakosságához mérten alacsony. Máig megoldatlan a nagyobb beruházást igénylő külvárosi fiókkönyvtárak kérdése. A nehezen megközelíthető fiókok rendszeres könyvcseréje szintén nincs biztosítva, amíg a művelődési autó programjába ez a munka nem lesz beiktatható. Az olvasómozgalommal összefüggő három terület: az állománygyarapítás, az állományfeltárás és propagandamunka közül az állománygyarapítás kérdése országos szinten oldódott meg. Helyi viszonylatban megoldásra vár még a régi városi anyag túlnyomó részének feldolgozása. — Az állományfeltárás alapvető feladatát, a katalóguskészítést a Járási Könyvtárnak elölről kellett kezdenie. Induláskor egy szakkatalógus készült az ismeretterjesztő-, s egy betűrendes a szépirodalmi művekről. Minden könyv csak egy helyen szerepelt. E primitív katalógus helyett 1958—1960-ig a Megyei Könyvtár hathatós támogatásával újat készített a könyvtár. Az új szakkatalógus a szépirodalmat is tartalmazza, a betűrendes katalógusban viszont a szakkönyvek is szerepelnek, s a szépirodalmi művek cím szerint is megtalálhatók. Kiegészítésül sorozatkatalógus, idegennyelvű művek katalógusa és ifjúsági katalógus is készült. Ezzel a katalógushálózattal a könyvtár mintegy ,,elébe ment” a társadalmi igényeknek. Az olvasók nagy része még közvetlenül kíván a könyvekről tájékozódni. A könyvtár jelenleg egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy az olvasó és a könyvtár kapcsolatának új formáját, a korszerű szabadpolcos berendezést megvalósítsa. Az átalakítási munkák végeztéig egyelőre csak az ifjúsági könyvtár működik ezzel a rendszerrel. A könyvtár keretein túl terjedő propagandamunkáról, irodalom-népszerűsítésről eddig legfeljebb mint kívánatos célról beszélhettünk. A propagandamunka szerteágazó problémájának messzevezető boncolása helyett itt csak annyit említhetünk meg, hogy a kezdetben ötletszerű ankétokat mind 69 Bővebben Katsányi Sándor: A ceqlédi lárási könyvtár új gyermekkönyvtára. A Könyvtáros. 1959. 2. sz. 5 Magyar Könyvszemle
