Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 419 klasszikusok beszerzésével egyáltalán nem törődnek. (Dickens-í, HuGO-t mindössze egy-egy kötet képviseli. Orosz író is kevesebb van a könyvtárban mint 30 éve.51 A Népkör és a Gazdakör könyvtárában a magyar irodalom képe már vigasztalóbb: Jókai mellé felsorakozik Mikszáth, Gárdonyi, Móricz — de Móra és a ceglédi születésű Tömörkény egyetlen művel sem szerepel. A divatos polgári giccsirodalom azonban már a magyar irodalmat is elárasztja, a külföldi irodalomnál pedig az olcsó népszerűség a kiválasztás egyetlen szempontja. A listavezetők: Conan Doyle, Courths-Mahler, Ohnet.52 A kispolgári ízlés mindent eláraszt. Ugyanezt az ízlésrombolást folytatták a kölcsönkönyvtárak, csak nagyvonalúbban, többezer kötetes állománnyal, így a KoLLÁR-féle kölcsönkönyvtár, majd 1929-től a Simon János-féle. Az újjáépítés évei. 1945—48.* A háború hatalmas pusztítást végzett Cegléd könyvtáraiban: elpusztult a nagy könyvanyaggal rendelkező Kaszinó-könyvtár, a Gimnázium 12 000 kötetének mintegy fele, a kisebb könyvtárak könyvanyaga pedig elkallódott. A Városi Könyvtár sorsáról megbízott vezetője Némedy Ernő 1946. február 20-án kelt beadványában így tájékoztat: „A Ceglédi Könyvtár 6000 kötetből álló anyagát a fosztogató nép felforgatta 1944 október elején. A ceglédi MKP titkára 2063 db. felbecsülhetetlen értékű könyvet megmentett és a város levéltárába beszállította.” (Ceglédi Levéltár, Közig. Iratok 2090. 1946). A későbbi újjárendezés folyamán 3986 kötet került elő a könyvtár régi állományából. De ha hiánytalanul megmaradtak volna is a könyvek, ez az elavult állományú és módszerü intézmény — melyet a háborús években különben is teljesen elhanyagoltak — csak igen kis mértékben elégíthette volna ki az új társadalom igényeit. Ezekben az években az országban új könyvtárakat teremtenek: munkás- és pártkönyvtárakat. A régi könyvtárak átszervezésének bonyolult feladatát a gazdasági és politikai élet létkérdést jelentő feladatai egyelőre háttérbe szorítják. így történt Cegléden is. Hogy a Városi Könyvtár szünetelése alatt sem mondtak le egy pillanatra sem egy új szellemű központi könyvtár megindításáról, azt bizonyítja az a tény, hogy a város 1945—48 között 371 könyvet vásárolt, s a könyvtár újjászervezésén már 1946-ban dolgoztak. A nyilvánosság számára azonban csak 1948-ban nyitották meg a kapukat.53 51 Vö.: A Ceglédi Kereskedelmi Egyesület könyvtárának jegyzéke. Cegléd. 1938. 52 Vö.: A Ceglédi Népkör és Gazdakör könyvtárának könyvjegyzéke. Cegléd. 1929. * A felszabadulás óta elmúlt 15 óv könyvtári vonatkozásban is annyi új eredményt és új problémát hozott, hogy azok tüzetes vizsgálata külön tanulmányt igényelne. Ennek az időszaknak csak a legfontosabb kulcskérdéseit ragadjuk ki: a Városi Könyvtár örökébe lépő Szabadművelődési, majd Járási Könyvtár kérdését. Csak érintőleg tudunk foglalkozni a városi könyvkultúra egészét tekintve még oly fontos kérdésekkel is, mint pl. a szakszervezeti és iskolai könyvtárak ügye, s futólagosán érintjük azokat a problémákat, melyek ceglédi jelentkezésükben teljesen megegyeznek az országosan ismert viszonyokkal. 53 Megnyílik a Városi Könyvtár.Cegléd. 1948. dec. 12.
