Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
412 Katsányi Sándoi—Nagy Dezső jövő városi könyvtárát, mint a város közművelődési, a gimnáziumét pedig: mint a város tudományos szakkönyvtárát.38 Az összegyűlt anyagot erős selejtezésnek vetették alá, s mintegy 2000 kötetet kirostáltak. A selejtezés elvi szempontjait megtaláljuk a ceglédi Népakarat c. lapban: „Kik lesznek a kommunizmus kedvenc Írói?” címmel: „Semmi esetre sem Beniczkyné Bajza Lenke, Ohnet, Marlitt,. . . helyettük Gorkij, France, Zola, Révész Béla . . ,”39 A selejtezés után jelentik a direktóriumnak 5359 kötet állománybavételét. A beadványt dr. Braun Soma és Heim Pál tanárok írják alá. Gondot okozott az új könyvtár elhelyezése is. Érthető: ekkora tömeg könyv még nem gyűlt össze Cegléden egy könyvtárban sem. A szervezők az olvasók kényelmére is gondoltak, mikor nyilvános olvasótermet szerettek volna létesíteni a könyvtár mellett. Több helyiségben szemlét tartottak, végül is a volt Népkör helyiségeit kérték a direktóriumtól.40 Miközben a még ömlesztett állapotban levő könyvek feldolgozásán munkálkodtak, kialakultak elképzeléseik az új közkönyvtárról. Céljuknak tartották minél több olvasó bevonását, s ezek tudatos irodalmi, világnézeti nevelését. A kölcsönzést díjtalannak képzelték. Ez lett volna a városban az első díjtalan kölcsönkönyvtár.41 A tervek, sajnos, nem valósulhattak meg. A Tanácsköztársaság bukása után az összegyűjtött könyvanyagot régi tulajdonosaik ismét széthordták. A munka azonban nem volt hiábavaló, mert ráirányította a figyelmet a városi könyvtár felállításának szükségességére és lehetőségeire. Nem tartjuk véletlennek, hogy 1920-ban a város akkori vezetősége elhatározza a városi könyvtár létesítését, mely gondolat mintegy húsz éven át hiába próbált valóra vállni. Sajnos, a 19-es könyvtárügy szelleméből, könyvtári módszereiből nem hasznosítottak semmit. A Tanácsköztársaság időszaka ennek ellenére nagy jelentőségű volt a ceglédi könyvtárügy történetében. A helyi könyvtárügyön, mint láttuk, három, 1919-ig megoldatlan probléma húzódott végig: a város társadalmának atomizálódása szükségszerűen magával hozta az életképtelen egyesületi könyvtárak szaporodását s az egység hiányát a szélesebb tömegekre kiterjedő könyvtári propaganda teljes hiánya s a könyvtárak kiszolgáltatott helyzetéből következő elvtelenséget a gyarapításban, ami értékes szak- és szépirodalmi gyűjtemény létrehozását lehetetlenné tette. 1919 művelődési politikája — a mögötte álló társadalmi változásra alapozva — gyökeresen megoldotta volna a helyi könyvtárügy e hármas kulcskérdését, melyről, mint láttuk, határozott elképzeléseik voltak. A Városi Könyvtár megszervezése (1920—1924) Mint az előzményekből láttuk, Cegléden már az 1890-es években megvolt a társadalmi igény egy nyilvános városi könyvtárra, a róla alkotott elképzelések azonban még elég bizonytalanok. Sokan valami kibővített népkönyvtárra 38 Sárkány József szíves közlése. 39 Népakarat. 1919. ápr. 17. 40 Népakarat. 1919. ápr. 25. 41 Nagy Dezső: A Tanácshatalom ceglédi története. Bp. 1959. A könyvtári vonatkozások a 15, 41, 86 1.-n találhatók. (Sárkány tanárnak és a közreműködő diákoknak 4 ill. 1 korona órabért fizetett a direktórium. Cegléd Polg. m. iratok V. 2142 sz. 1919. jún. 11.)
