Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)

A szerkesztők: Bevezető

BEVEZETŐ A népek, nemzetek sorsát eldöntő vilá^iáboru, egy ország gaz­dasági és társadalmi rendjét megváltoztató forradalom egy negyed­század elteltével az uj generáció számára már történelem«, A magyar oktatásügy területén az iskolák 1948. évi államositása ilyenféle sorsfordulót hozott. Az utókor megemlékezésekkel rója le tiszteletét a történelmi időkben helytállók tettei, emlékei előtt. 1973 júniusában, a 25. év­fordulón Pest megyében 86 pedagógus kapott kitüntetést, különböző elismerést az iskolák államositásában annak idején végzett kiemelke­dő munkájáért. A 50. évforduló felé közeledve a Pest megyei Pedagógus Tovább­képző munkatársai arra gondoltak, jó volna az utókor számára is meg­­örökiteni, hozzáférhetővé tenni megyénk oktatásügyénekjelenét, jövő­jét szolgáló egykori kartársak, a még élő szemtanuk személyes vissza­emlékezéseit. Levélben kértük fel a kitüntetetteket az államosités időszakából megőrzött emlékeik megirására. Sajnos, a felkérésre már nem érkezett ugyanannyi válaszlevél. A hallgatás okét csak sejthet­jük, de nem tudjuk pontosan. Vannak, akik időközben elkerültek a me­gyéből, ismeretlen helyre költöztek. Mások - nem is kevesen - utol­só Útjukon oda távoztak, ahová nem kézbesithették már kérésünket. Tud juk, a megérdemelt nyugdij pihenő éveit élők között is vannak olyanok akik őrzik még emlékezetükben a hősi korszak eseményeit, de valami­lyen ok miatt nem nyúltak a tollhoz. Úgy érezzük mégis, hogy az ösz­­szegyült visszaemlékezések eddigi anyaga is megérdemli a nyilvános­ságot. Igaz, ismert városaink, járási székhelyeink, nagyközségeink jó része nem szerepel az államosításért folytatott harc itt említett szinterei között. Csak egyetlen oka van: onnan sem érkezett vissza­emlékezés. A teljesség igénye tehát nem vezethette válogatásunkat. A megyei áttekintés egységét, valamint az államosítás körül le­zajlott küzdelem helyi, sajátos körülményeinek bemutatását a vissza­emlékezések tematikus megszerkesztésével és ugyanakkor az érintett helységek betűrendes sorrendjével igyekeztünk megközelíteni. Úgy vél­jük, az emlékezések terjedelmének, tartalmának érthető különbözősége is a közreadásnak ezt a formáját indokolja inkább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom