Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
II. Harcban az államosításért
- 38 -Nevezett tanár előterjeszti, hogy a Fegyelmi Bizottság állapítsa meg, kik a demokrácia ellenségei és távolítsák el körünkből. A közgyűlés az indítványt elfogadja. Szakszervezetünk minden tagja igaz, felvilágositó munkát végez minden, az államosítást kisebbítő hírveréssel szemben. Szükséges esetekben feljelenti az e téren aknamunkát végző személyeket. - A közgyűlés elfogadja. - A titkár, Farkas István bizalmatlansági indítványt terjeszt elő a szakszervezeti elnökkel szemben, mondván: Jó, hogy elnök ur megérkezett, igy szembe és nem háta mögött tehetem meg bizalmatlansági indítványomat. Már 1946-ban az államosítás ellen szavaztatta a pedagógusokat. A Központi Vezetőség álláspontjával saját kijelentése szerint nem ért egyet, és magatartása nem példaadó. Előbb felszólaló tanár felkiált: Tessék felolvasni a jegyzőkönyvet! - Nem engedem elnökünket sértegetni! Közbeszólások: Nem emlékezünk! Megvédjük elnökünket! Az alelnök felteszi a kérdést: Elfogadja-e a közgyűlés a bizalmatlansági indítványt? Közgyűlés hangoskodással továbbra is tüntetőén biztosította az elnököt bizalmáról. Erre a titkár kijelenti, hogy ennek ellenére is fenntartja bizalmatlansági indítványát, mert egyházi tisztsége van, és emiatt öszszeférhetetlen az elnöki megbízással. 1948. junius 19-én tartott aszódi pedagógusok gyűlésén az államosítással kapcsolatban mint egyházi férfiú egyéni felfogásával igyekezett a közszándéá» kot befolyásolni. Ezen indítvány ideje alatt elnök válaszadásra kér engedélyt. Bejelenti, hogy kivonult a Szakmaközi Bizottság gyűléséről, mert esküjével ellenkezett volna az államosításról tárgyalni mindaddig, amig egyháza az eskü alól fel nem oldotta. "Ragaszkodom az eskümhöz, mert ehhez jogom van. Nem köt semmilyen rendelet a csatlakozáshoz1, iz én magatartásom nem teljes ellentétet jelent. Nem lehet rám sütni, hogy reakciós vagyok. Mihelyt a javaslat törvényerőre emelkedett, magamra nézve is kötelezőnek ismerem el. Pártvonalon van pártfegyelem. Engem nem fegyelmezett az egyházam, csupán lelkiismeretem. Legyen bármi a sorsom, a hivatali eskümtől - azért, amit egy párt a népre kiván oktrojálni -, el nem térek. 1948-ig az államosításról szó sem volt. Egyházam iskolaállitási jogához ragaszkodik. A szocializálódás ellen nem álltam, a jelenlegi törvényt, mint kerettörvényt elfogadom, abban a reményben, hogy