Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)

I. Iskolák, pedagógus sorsok a fordulat előtt

- 29 -iskolák tanterve, tankönyvei, nevelési célkitűzései sok vonatkozásban eltértek, szellemükben, tartalmukban különböztek egymástól. A községben működő tanitók is elkülönülve éltek. A különböző vallásfelekezetü gyermekek a vallási ellentétek befolyása alatt nőttek fel. Sok kárt szenvedett a község iskolaügye, amikor a község vezetői felekezeti elfogultságuktól indíttatva intéztek ügyeket. Ezért legtöbbször a tankötelesek zömét oktatónevelő római katolikus iskola érdeke szorult háttérbe a kis létszámú református és községi iskolák mögött. Ezt az elmaradott, a közérdekkel ellentétben álló helyzetet szüntette meg a felszabadulás, és inditotta el a község iskolaügyét is a fejlődés utján. A hadszíntér 1944 őszén alakult ki a község közelében. A tanévet már nem lehetett megkezdeni. Az iskolaépületeket a katonaság foglalta el. A bútorzatot és a felszerelést kidobálták, az irattár teljesen elpusztult. A férfi tanerők egy része katonai szolgálatot teljesített. Az októberi kiürítési parancsra néhány tanitónő elmenekült, mindössze hárman maradtak itthon. A felszabadító Szovjet Hadsereg itt harcoló alakulatai november 3-án vonultak be a községbe, de a front nehézségeit még hetekig szenvedte a lakosság. Elsőnek a község 1919-es kommunistái rendezték soraikat, álltak a község élére, s a szovjet katonai parancsnok segítségével elkezdték az élet megindításának igen nehéz munkáját. A szovjet katonai parancsnok, Kriklenkó alezredes első intézkedései között szerepelt a tanitás megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése. Elrendelte három tanterem rendbehozatalát és a tanitás megkezdésének előkészítését. Az itthon maradt három tanitó, Magyar Ilona, Antal Erzsébet és Fodor József összeírta a faluban tartózkodó tanulókat s még december hónapban az egyes utcákban lakó kisebb tanulókkal foglalkozni kezdtek. 1945. január 23-ig elkészült a három tanterem, amelyekben I.-II., III.-IV. és V.-VII. osztályok összevonással megkezdték a rendszeres tanitást. A 158 fős létszám idővel 214-re emelkedett, de csak 156 tanuló járt olyan rendszeresen iskolába, hogy a julius 9-én záruló tanév végén osztályzatot kaphatott. A Ludas-dűlői községi iskolában 1945. III. 1-én kezdett tanítani Striczky György uj tanitó. Ezekben a hónapokban igen nehéz körülmények között dolgoztak a tanitók és tanulók egyaránt. A sok egyéb hiányosság mellett alig volt tankönyv és Írószer. A tanulók 80 %-a. gyengén