Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)

I. Iskolák, pedagógus sorsok a fordulat előtt

-le­származásukról, családjukról, terveikről. 2-3 heti izgalomnál eltelt idő után gyülekeztek a presbiterek szavazásra. A jelöl­tek ott álltak a feljárónál ős félő tekintettel osztogatták utolsó pénzükön, nyomdában csináltatott névjegyüket, amit azu­tán az egyházatyák urnába, vagy összegyűrve a szemétkosárba dobtak. ügy alkalomnál e sorok Írója XY járásbirósági elnöknél jelent meg "könyörgésre". - Járásbirósági elnök urnák szólította a presbiteri tisztséget is betöltő elnököt, ki méregbe jött, és le s fel járkálva kiabálta: "Vegye tudomásul, hogy nem szava­zok magára, mert nem nagyságos urnák titulált..., sőt még a befolyásom alatt állókat is hasonlóra buzditoml" Nem is lett belőlem ceglédi református tanító 16 éven át, nyolcszori hazapályázás után sem. Szegény voltam és tapaszta­latlan a "nagyok" kedvébe való járásban. A "tégla" kiesésekor tudtára csak hazakerülni szülővárosomba. Cegléd az államosításig megtartotta a református elemi iskolát, habár a legtöbb helyen átadták az iskolát a községeknek. A tanítás délelőtt-délután tartott, közben két órás szünettel. Igen jó nevelők voltak az egyház alkalmazottai, de a személyi feltételek nem voltak elegendők, tárgyi feltételek is kellet­tek, amit az egyház biztosítani nem tudott." /fámadi Lajos nyugalmazott tanító/ DANY "...Iskolánk már 1929 előtt községi elemi népiskola - tehát nem felekezeti iskola - volt. A község akkori vezetői - hivatkozva a községnek mint iskolafenntartónak túlterheltségére és rossz anyagi viszonyaira -, javasolták iskolánk állami kezelésbe való vételét. Ennek következményeként a í.I.kir. vallás- és közoktatá­si miniszter 1929. szeptember hó lo-án 360-40-2402-1929•sz. alatt kelt rendeletével a Dány községben fennálló községi ele­mi népiskolát az 1868. évi XXXVIII.te. 80.§-ában nyert felha­talmazás alapján az 1929/30. tanévtől kezdődő hatállyal állami kezelésbe vette. Amikor tehát az 1948. évi XXXIII.te. alapján 1950. évi junius hó 4-én az államosítási bizottság községünkben megjelent, tény­kedése már tulajdonképpen a meglévő állapotok rögzítésére szo­rítkozott, mely zökkenőmentesen történt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom