Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
I. Iskolák, pedagógus sorsok a fordulat előtt
10 ALBERTIRS A "... Irsán az államosításig három fenntartó szerv: az evangélikus egyház, a római katolikus egyház és a községi elöljáróság kezelésében voltak az iskolák. Sőt 1827-től 1920-ig kéttanerős izraelita iskola is működött. Már az 1700-as években megépült az első egytanerős evangélikus iskola, melyet 1859-ben kettő, 1904-ben három és 1924-ben négytanerős iskolára bővíttettek. A római katolikus egyház 1762-ben létesített iskolát egy tanerővel, amit 1890-ben Icéttanerősre bővittett. 1924-ben pedig államsegéllyel felépittetett egy négytantermes iskolát a mikebudai utón. Ugyanakkor a templom melletti iskoláját átadta az '•Isteni Szeretet Leányai" nevű zárdának polgári iskola céljára. A nővérek emeletesre építtették az iskolát. Az emeleten lakások, a földszinten a kápolna és tantermek voltak. 1924-ben 23 tanulóval egy leányosztály indult be, de a következő tanévtől koedukált polgári iskolává alakult át. A felekezeti iskolák túlzsúfoltsága, továbbá a másvallásu gyermekek iskoláztatási nehézségeinek megoldására a községi elöljáróság iskolaszervezésre kényszerült. 1909-ben a mikebudai utón egy magtárat átalakítottak iskolának, amiben 1910, január 1-én indult meg a tanitás. A tanulók létszámának rohamos növekedése miatt a község kénytelen volt az iskolát bővíttetni: 1922-ben öt, 1924-ben már hót tantermes és hét tanerős lett. Fejlesztette a külterületet is: 1912-ben Alsó- és Felsőmikebudán, 1927-ben pedig Homokrészen épültek egytantermes iskolák. A felsőmikebudai iskolát 1934-ben további egy tanteremmel bővíttették. A község 1900-ban már óvodát létesített és 1924-ben megszervezte a községi iparostanonc iskolát is, amit az államosításkor a monori iparostanulóiskola vett át. 1919-ben az akkori római katolikus és a községi iskola igazgatója lett megbizva az iskolák államosításával. Ténykedésük azonban csak abból állt, hogy elmentek az iskolák fenntartóihoz és bejelentették, hogy az iskolákat államosították. Történni azonban nem történt semmi, az egyházak és a községi elöljáróság továbbra Í3 ellenőrzői, felügyelői maradtak az iskoláknak. A Tanácsköztársaság megdöntése után a Horthy-rendszer nacionalista, klerikális ideológiája adta a nevelés álapját. A tanitó pedig kiszolgáltatottja volt a kulák összetételű egyházi, illetve községi vezetőségeknek.
