Tapodi Katalin - Kerekes László (szerk.): Huszonötéves a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport. Emlékkönyv (Dabas, 1994)

FONTOSABB ÉLETRAJZI ADATOK 1873. március 28. Születésének ideje Csíkmindszenten. Apja Nagy Antal, módosabb székely gazdálkodó; anyja Sán­dor Mária. 1885-88. A Csíkszeredái gazdasági felső népiskolában ta­nul. 1888. Apjának halála. A birtok megoszlása miatt a csa­lád szerényebb anyagi helyzetbe kerül. 1888-92. A kolozsvári Tanítóképző Intézet tanulója. Buda­pesti újságokhoz küldi rajzait. Első felfedezője Keleti Gusztáv, a fővárosi Mintarajziskola igaz­gatója. 1892-95. Néptanító a Duna-Tisza közén: a Kalocsához kö­zeli Homokmégyen. Rendszeresen készít ceruza- és szénrajzokat, amelyeket Keleti Gusztávnak küld el. 1895-98. A budapesti Mintarajziskola hallgatója, Székely Bertalan növendéke. Rajztanári oklevelet nyer. 1898- 99. Münchenben a Képzőművészeti Akadémián Franz von Lenbach és Ludwig Herterich növen­déke. Művészi eredményeit több aranyéremmel tüntetik ki. 1899- 1901. Párizsban a Julian-akadémián folytat tanul­mányokat. Megismerkedik Cézanne, Gauguin és van Gogh munkásságával. 1902. Nyolchónapi tanulmányúton Itáliában jár. A csíki Magánjavak Alapítványának ösztöndíjasa. 1902-14. Erdélybe történt hazatérése után Csíkban és Gyer­­gyóban dolgozik. 1914-18. Harctéri szolgálata az I. világháború alatt a galí­ciai, az erdélyi és az olasz frontokon. Vázlatköny­vei háborús élményeit, katonafejeit tartalmazzák. Többször hazalátogat Erdélybe: anyjáról gazdag képsorozatot készít. 1918-19. Fogarason, majd újra Csíkban dolgozik. 1919. Pár hónapig Kolozsvárott él, majd Budapestre költözik. 1920-tól Trianon után véglegesen Magyarországon telepe­dik le. Vándorútjai az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon - különösen a Bakonyban. Szentesen Koszta Józseffel együtt dolgozik. 1923. Szerződést köt a Singer és Wolfner könyvkiadó céggel. Ekkori műveinek döntő része ennek tulaj­donába kerül. Megjelenik az első róla szóló esszékötet Surányi Miklós tollából. Kosztolányi Dezső elragadtatott tanulmánya az első gyűjtemé­nyes tárlatról. 1924. Megkapja a Szinyei Társaság Kálmán Jenő díját. Egry Józseffel barátságot köt, s együtt dolgoznak a Balaton mellett. Munkásságukban kölcsönösen hatnak egymásra. 1925. A Trianon után első ízben tér haza Erdélybe. Kolozsváron dr. Náthán Mór ügyvéd a barátja és mecénása. Csúcsán megfesti Octavian Goga ro­mán költő és miniszter portréját. Művészkollégái - többek közt Lucian Blaga - nagy elismeréssel írnak, nyilatkoznak munkásságáról. Nyíró József hívéül szegődik. 1926. A fővárosban házasságot köt Unstadt Máriával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom