Tapodi Katalin - Kerekes László (szerk.): Huszonötéves a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport. Emlékkönyv (Dabas, 1994)

Cikkek, dokumentumok 1. Szervezkedő alkotók A dabasi művelődési házban szep­tember végén szép számmal jelentek meg a Dél-Pest megyében élő és dolgo­zó képzőművészek. Az összejövetel célja egy olyan cso­port létrehozása, amely a Dél-Pest me­gyei Képzőművészeti Stúdión belül működik és tagjai a ráckevei, dabasi és monori járás alkotói. A csoport nevét az európai hírű festőművészről, Nagy Istvánról kapja. A baráti hangulatú összejövetelen Kiss Ernő pedagógus beszélt Nagy Ist­vánról, majd megválasztották a vezető­séget. A kölcsönös ismerkedés után tisztségviselőket választottak a felada­tok végrehajtására. A részvevők kifej­tették, hogy érdeklődéssel várják a kép­zőművészek jelentkezését a megye egész területéről. Az ilyen irányú tö­rekvés jeleként az albertirsai Mikloso­­vits házaspár is jelen volt a sokat ígérő összejövetelen, amelyen elfogadták egy év végén rendezendő bemutatkozó kiállítás tervét is. („Szervezkedő alkotók”, Pest megyei Hírlap, 1968.) 2. Kossuth Múzeum, Cegléd Délpestmegyei Képzőművészek in. 1958. évi május 1-től - május 17-ig 3. MEQHlVÓ A DÉL-PEST MEQYEI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATARA a Dabasi Járási Tanács V. B. dísztermébe Dabas, II., Lenin tér 1/b Ünnepélyes megnyitás: 1969. február 15-én (szombaton) 16 órakor Megnyitó beszédet mond: BOROS ANDRÁS járási vb-elnök Tárlatvezető: BÁNYÁSZ BÉLA festőművész A kiállítás megtekinthető: 1969. február 15-től február 26-ig 10 órától 16 óráig 4. Jellegtelenség után példás eredmények Dahasi népművelők KEZDEMÉNYEZÉSEI Az esztendő eddig eltek hónapjaiban sok vitacikk látott napvilágot a kor­szerű népművelésről, jelenéről, és még inkább jövőjéről. A felfokozott vitakedv oka: alapvető változtatá­sokra van szükség a népművelésben. Ennek kapcsán sok érdekes és tanul­ságos vitát rendeztek a népművelés­ről a dabasi járásban is. Ez jó dolog: közösen megvitatni közös dolgainkat. Ami azonban ennél is több: nemcsak vitatkoztak tettek is egyet-mást a népművelési munka fellendítése ér­dekében. A dabasi járást évtizedeken át a ’jellegtelen" járások közé sorol­ták. Érthető módon: alföldi települé­sek jelentősebb kulturális hagyomá­nyok nélkül. Sem rangos népművé­szete - mint például a Galgavölgyé­­nek -, sem művészeti hagyománya, mint mondjuk, Szentendrének -, nincs, de még nevesebb műemlékeik sincsenek. Hogyan lehetne mégis kitörni a jellegtelenségből? Volt nyolc-tíz művészetkedvelő rajztanáruk. Egy képzőművészeti stúdió létrehozásához azonban ennyi kevés. Az elképzelésükről mégsem mondtak le, inkább körülnéztek a két szomszédos, szintén jellegtelennek tartott járásban. És Ráckevén is, Monoron is örömmel fogadták hívó szavukat. így jött létre az év február­jában a Dél-Pest megyei képzőművé­szek dabasi tárlata. S folytatódott azzal, hogy szeptember végén a három járás képzőművészeiből harminchárom taggal -, megalakult a Nagy István képzőművészeti csoport. Vezetője a Vecsésen élő Bányász Béla festőművész. S az eltelt két hónap tevékenysége: októberben Ráckevén nyílt tárlata a gyáli Fegyó Bélának, és most készülnek Dabason Fegyó Béla és Varga László közös kiállításának megnyitására. Valahogy így kezdődött a három járás kultu­rális kapcsolata. S folytatódott azzal, hogy azóta meghívják egymást járá­suk jelentősebb kulturális rendezvé­nyeire. Ezekben a napokban pedig arról folynak a megbeszélések, hogy közös képzőművészeti pályázatot hirdetnek a három járás művészei számára. Ehhez mindegyik járás öt­ötezer forinttal járul hozzá. A pályá­zatra beérkezett művek anyagából a jövő év tavaszán, Dabas fennállásá­nak hétszáz éves évfordulója alkal­mából kiállítást rendeznek Dabason. És szó van arról is, hogy a pályá­zatba bekapcsolódna a ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös városa is! Természetesen, a meginduló képző­­művészeti élet állandó kiállítótermet vagy termeket igényel. Dabas község tanácsa megértéssel fogadta a kérést: ezekben a hetekben folyik a volt Dinnyés-kúria tatarozása és átalakítá­sa. Ha elkészül, állandó helytörténeti kiállítást rendeznek be egyik termé­ben, míg a másik két teremben ha­vonta más-más tárlat megnyitására kerülne sor. Havonta más-más tárlat Dabason? Első hallásra valóban szokatlannak tűnik, talán megvalósíthatatlannak is. Nem az. A Műcsarnok Vállalattal máris megegyezésre jutottak évi tizenkét tárlat - festészet, iparművé­szet, fotó, plakát, színháztörténeti, gyermekrajz és így tovább - megren­dezésére. (Prukner Pál: "Jellegtelenség után példás eredmények". Pest Megyei Hírlap, 1969. november 25. kedd.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom