Tapodi Katalin - Kerekes László (szerk.): Huszonötéves a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport. Emlékkönyv (Dabas, 1994)
Az első kiállítást Dabason, Platthy Iván és Varga László szervezte, Boros András járási V.B. elnök hozzájárulásával a díszteremben kapott helyet. 1970-ben, a már Nagy István nevét felvett csoport igazán nagyszabású pályázati kiállítása szintén Dabason került megrendezésre. A Dabasi, Ráckevei, és Monori járáshoz még két járás csatlakozott, Nagykáta és Cegléd, így a csoport bővült. Ezután már folyamatosan minden esztendőben sor került tárlatra a járási központok valamelyikében. Monor biztosított állandó kiállításra alkalmas termet (Nagy István Galéria). A csoport munkáját nagyon aktívan segítették a Népművelők - felügyelők. Megemlíteném Tom só Imrét, aki valamennyi kiállítótól vásároltatott közintézményekkel, ugyanezt mondhatom Járvás Ferencről is, aki sokat tett a csoport érdekében. Hogy a kollektíva fejlődött, azt hiszem, elsősorban Losonci Miklós művészettörténésznek köszönhető, aki esztétikai és szellemi útmutatásokkal sürgette a mérce fokozott emelését, hogy fel tudjon zárkózni a Váci Dunaműhely, illetve Szentendre mögé. A tagok egyénileg is kaptak támogatást. A csoport nyitott, volt lemorzsolódás, de helyettük jöttek újak, az alapító tagok többsége maradt. Ezek közül valamennyien máshol is kiállítottak, országos, megyei, egyéb kiállításokon, gondolom ez is emelte a csoport minőségét. Vecsés, 1994. január 4. Bányász Béla A Nagy István Csoport megalakulása elé már egy 1960-as évek beli szentendrei festőtáborban felvetődött egy csoport megalakulásának szükségessége. Ekkor még csoportnév említése nélkül. Majd az 1968-as ceglédi tábor alkalmával egy kis presszóban konyak kortyolgatása közben Miklosovits László, Bányász Béla, Varga László és jómagam Unyi István jelenlétével elfogadtuk a Nagy István nevet, szalvétára rögzítve. Ugyanez év vége felé Monoron megállapodtunk megalakulásunk szükségességéről és idő^ pontjáról. Gyömrő, 1994. január 5. Únyi István 1958-tól a dabasi járás rajzi munkaközösség vezetője lettem. Ugyanez évtől minden év nyarán Aradi Jenő Pest megyei rajz szakfelügyelő, (majd az OPI rajztanszék vezetője) kéthetes nyári művésztelepet szervezett a megye képzőművészei részére. (2. számú dokumentum) Aradi Jenő tragikus halála után Somodi László, Pest megyei rajz szakfelügyelő vette át a szervezést az 1970-es évekig. Az egyik ilyen nyári művésztelep rendezése Cegléden volt. Itt Cegléden a Dózsa György téren egy presszóban, beszélgetés közben vetődött fel a gondolat közös kiállítások szervezésére. Elhatározásainkat Varga László vetette papírra. A részletes kidolgozásra Dabason került sor. Az első kiállítás is Dabason volt, ahol a csoport Nagy István festőművész nevét vette fel. Ettől kezdve a csoport váltakozva a megye különböző járási székhelyein rendezett kiállításokat, melyeken én is résztvettem. Megyei képzőművészeti kiállításokon is szerepeltem. Gyál, 1994. január 4. Garay Jenő A Nagy István Képzőművészeti Csoport egy kocsmában alakult meg, vagy pontosabban ott született meg az ötlet fehérasztalnál, kellően feldobott hangulatban. Az alapelveket egy pincértől kért szalvétán rögzítettük. Az alkalom, mely összehozott bennünket a nyári alkotótábor és a jó bor szeretete volt. Emlékezetem szerint (nem emlékszem mindenkire) biztosan ott volt Garay Jenő Gyálról, Bányász Béla, talán Kiss Ernő, Miklósovits László és Kiss László a ráckevei járás valamely községéből (nagyon kedveltem, csendes ember, jó festő volt, szomorúan hallottam, hogy meghalt). Az előzmény az volt, hogy előtte már rendszeresen rendeztünk regionális kiállításokat Dabason és a járás községeiben. A tapasztalatok alapján kezdeményeztem egy ilyen nagyobb összefogást amit lelkesen támogattak mindazok akiknek elmondtuk. Kezdeményezésünk nagyon nem tetszett a Pest Megyei Tanácsnak. Emlékszem az első alapszabályt - melyet én fogalmaztam - azzal zártuk le a dabasi, első, alakuló összejövetelen, hogy a csoport senkitől nem kapott és nem kért támogatást, ezért az alapszabályt is „önmagunk adományozzuk önma
