Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)

s mint, hisz sejtettem, hogy az egész katonasor valami illegális vállalkozás. Amint később megtudtam, arról volt szó, hogy a Városligetben tanyázó oroszok előtt megnyissák az Andrássy utat és a városba vezető mellékutakat”.

A felszabaduláskor beválasztották a nemzetgyűlésbe, kinevezték a közellátási kormánybiztosság kertészeti osztálya vezetőjévé és a Földmunkások Országos Szövetsége alelnökévé. A Földmívelési Minisztérium kertészeti újjászervező csoportjának főnöke volt haláláig. Lőtt fejsebe volt, barátai úgy vélték, hogy szívós, edzett szervezete kiheveri a sérülést, maga is ebben hitt, nem tudta, hogy menthetetlen. 1947 nyarán halt meg.

A következő évben tüntették ki a Kossuth-díjjal.

Lexikonok, munkásmozgalmi könyvek, barátainak visszaemlékező írásai méltatják kivételes egyéniségét. Kertmagyarország című könyve még ma is megszívlelendő olvasmánya mindazoknak, akik kertészkednek.

Budapesten egy kollégium viseli nevét és szülővárosának, Abonynak egyik iskolája.

Ceglédi Hírlap, 1978. szeptember 27.

Jegyzet:

1. Somogyi Imre: Kertgazdaság felé.

2. Tökkel sütött kenyér.

3. Gyümölcsfeldolgozás cukor nélkül.

4. Dobi István: Vallomás és történelem.

5. Veres Péter: Az ország útján.

6. A. G.: Folyóiratszemle (Valóság, Kortárs) Magyar Nemzet 1977. április 29. sz.

63