Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)
lajstromokból, mint a Sül, Kun, Kastelán, Csoba, Kaszna, Mizse, Érce, Ráka családnevűeket. Testi fölépítésük harmonikus volt, arcuk különösen szép, megcsodált minden nép által. Anna Comnena, a bizánci uralkodó leánya világszép anyját ha emlegette, szépségét a kun asszonyokéhoz hasonlította. Az európai hercegek örömmel házasodtak kun családokba, Béla királyunk István fiát az egyik kun főember lányával eskette össze. Az alföldi birtokosok is, a jobbágyok is szívesen vettek kun feleséget. Kara népe a tizenötéves török háború zaklatott éveiben széledt el. Fölhagyott szállásukat a körösiek árendálták kaszálónak, legelőnek. A török utáni időkben Karapuszta a jászok kezére került, akik napjainkig tartják kapcsolataikat anyaközségeikkel, Jászalsószentgyörggyel és Jászfényszaruval. 1876-ban a jász-kun Karához csatolták Jenő községet, ezért viseli a Jászkarajenő nevet. Bár a jenei részt huszonöt esztendeje kiszakították Tiszajenőhöz-A középkorban Felsőkara volt a pusztabokor központja, itt bővítették ki az Árpád-kori templomot a kunok és temetkeztek cintermébe. E templom romjai a Szarvák és a Kiss tanya környékén omladoznak, jó volna, ha a helytörténeti kör egy szilárd jelet állítana a kőtörmelékeken annak a három népnek, melynek halottai alatta nyugosznak; Szent István magyarjai, Kötöny király kunjai és a jászok emlékére. Ez utóbbiak 1860-ig temetkeztek ide. Itt porladoznak a százesztendős Marci gulyás maradványai is, akinek fejedelmi temetését Arany János versbe szedte. Az a bizonyos emlékjel megörökíthetné a vén gulyás nevét is, nagyobb nyugta lenne odalent egy öl mélységben a régi magyarok, kunok és jászok között. Ceglédi Hírlap, 1982. október 5. Jegyzet: 1. Joant Ferenc: A kunok és püspökségük. Szent István Társulat Budapest, 1981. 2. Hóman Bálint: A kunok. Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1935. I. k. 537—555. 1. 3. Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. r. 122—150. Kézirat a ceglédi Kossuth Múzeumban. 4. Gyula Kaldy—Nagy: Kara. Kanuni devri Budin tahrir defter! (1546—1562). Ankara üniversiti... 177. 9
