Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

János igazgatta intézet. Alapításának gondolata a Széchenyi-tervekkel született. Mint ismeretes, a haladó földbirtokos nemesség „szakszervezete”, a Magyar Gazdasági Egyesület, egy állami agronómusképző intézet tervét vitte az országgyűlés elé. Elutasították, nem az elvek, hanem a rendkívüli nagy költségei miatt. A napóleoni háborúk dús jövedelmet hoztak az árutermelő nemességnek, a gabona, zab, széna, szalma, nyergesló, vágómarha magas áron került a hadsereghez, akármilyen hitvány is volt. A háborúk után a termények ára leszállt, a nemességnek többet és jobb minőségűt kellett termelni, hogy jövedelmét biztosíthassa, Széchenyi volt a Gazdasági Egyesület alelnöke, hirdette a modern gazdatisztképző szükségességét, mert a korábbi intézők többet ültek a kártya és a bor mellett, mint a gazdaságban. Török János volt akkor a Gazdasági Egyesület főtitkára, ő készítette nagyrészben az országgyűléshez fölterjesztett hármas tagozatú: elemi, középfokú és felsőfokú intézet terveit. Az elutasítás után Török a Szőke-halomban megvett másfél jobbágytelket és részvénytársasági alapon fölépíttette Hild Józseffel a ma is álló romantikus udvarházat gazdatisztek képzésére, ugyanazzal a tervvel, amelyet az országgyűlésnek leadtak. Évenként tíz növendéket vettek föl, a hat év alatt hatvan gazdatiszt kapott itt oklevelet. A szőkehalmi gazdaképző mindössze hat évig működött, a szabadságharc bukása után a részvényesek (Széchenyitől Szendrey Ignácig) passzivitásukban és egyéb okok miatt megvonták támogatásukat, föl kellett oszlatni a képzőt, eladni, a súlyos adósságok kifizetésére. Hatvan korszerűen képzett agronómus nem csekélység, az itt szerzett ismereteiket bizonyára bőven kamatoztatták. Sokkal nagyobb azonban, máig érezhető hatású a Duna—Tisza közére gyakorolt gyümölcstermelési és szőlőültetési kultúrának Szőke-halmáról való indítása. A föloszlatott intézet egyik tanára, Kránitz Ferenc Cegléden telepedett meg, itt alapított családot, itt volt polgármester. Első intézkedése volt a városi gyümölcsfaiskola létrehozása. A megszűnt gazdaképző tangazdaságában ezerhatszáz fából álló törzsgyümölcsös volt huszonháromezer kiültetésre való gyümölcsfacsemetével, valamint rajnai művelésű borszőleje. Kránitz adta el a gazdáknak a fákat és a szőlővesszőket, a tangazdaságból vágott oltógallyakat. A városi kertésznek volt kötelessége a ceglédieket ingyen megtanítani a szemzésre, oltásra. A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy e városi kertészet első vezetője Unghváry László lett, a kiváló gyümölcsész. Ez időben osztották föl a nagy páskom huszonkétezer holdját, a juttatottak eleinte vontatottan törték a legelőt, azonban az első gyümölcs- és szőlőtermések láttán rohamos tevékenységbe kezdtek, összevásárolták a városi faiskola minden csemetéjét. Unghváry látta a nagy lehetőséget, kilépett a várostól és bérelt földeken magánfaiskolát telepített, az európai hírű Unghváry faiskolát. Száz holdakon nemesített fákat, tőle kerültek ki a két nagy folyó homokjára a gyümölcsfák (Hídvégi 1963.).

98