Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
főcsatornának nevezik. A korábbi Gerje (még korábbi Ceglédi-ér) további szakaszának neve: Gerje-lecsapoló. 6. Az 1853-ban alakult Gerje és Perje Vízszabályozó Társulat tevékenységének eredményeit néha teljesen téves névvel ábrázolják a térképeken. így jelenik meg a Kutyatejes-csatorna neveként is a Gerje-Perje-csatorna felírás (1:50 000, 1:75 000), noha ez a csatorna nem tartozik a Gerje vízrendszeréhez. Máskor viszont a Gerje-csatorna helyett írnak Krakót [1:25 000 (1970)]. 7. Az elnevezésbeli bizonytalanság részben a helyi lakosságnál is megfigyelhető: A nyársapáti templomrom közelében található erecskét is hívták tévesen Gerje-érnek vagy Büdös-ároknak (Bálint 1962, 39. old.). (Vö.: Templomér). A Gerje-árok eredetének mondája: Élt egyszer a mai Gerje helyén egy szegény ember. Ez az ember egyszer elhatározta, hogy kimegy a földre. Meghagyta a feleségének, hogy délbe vigye utána az ebédet, A felesége így szólt: — Hol talállak meg? — Majd barázdát húzok, gyere azon. Élt azon a vidéken egy Gerje nevű sárkány. Mikor meglátta a barázdát, rögtön tudta, hogy ezen valaki majd megy. Eltaposta és egy másikat húzott az ő palotájához. Megy délben az asszony a barázdán. Mikor látta, hogy a barázda a sárkány palotájába vezet, azt hitte, hogy az ura a sárkány szolgálatába állt, bement a palotába. Ott a sárkány megfogta az asszonyt, mondta neki, hogy főzzön és mosson rá. Este mén haza a szegény ember, látja, hogy a felesége nincs otthon. Elindult a barázdán és elért a sárkány palotájáig. A felesége az ablakban könyökölt és sírt. Amikor az urát meglátta, elébe szaladt és így szólt: — Jaj, kedves uram, meneküljünk míg a sárkány föl nem ébred, gyújtsuk rá a palotát, hadd égjen el, még hírmondója se maradjon. Fölgyújtották a palotát, a sárkány elégett, nem maradt utána semmi, csak ez a monda és a barázda, aminek a neve Gerje-árok. (Gyűjtötte Darányi János 12 éves ált. iskolás nagyanyjától az 54 éves Matykó Bélánétól, 1960-ban). GERJE 2. (Cegléd, Csemő, 016—17). 1786: A ceglédi uradalom tiszttartója a határ déli felét elfoglaló nagypáskomot másként Gerjehátnak írja: „A Gerjehát napnyugatról Mikebudaj pusztával határos, napkeletről Besnyővel, délről Nagy Kőrös Mező Városával, északon az András Réttyével találkozik.” (Tiszttartó.) 1836: Gerjei Kőbányák (Szerződés Kővágó Kováts István, és az uradalom között). 1847-—1850 között: Gerlye legelő (Hirdetések). 1:50 000, 1:75 000: Gerje v.á. (N15). C. külter. tkép: Gerje, Gerjekönyök, Felső erdő, Gerjei 86
