Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
saságában. Az egyik sírban, a halom oldalán, arccal fektetett csontvázat találtak. Félegyháza templomának köveit a földesúr hozzájárulásával Tápiószele község — azóta átépített XVIII, századi templomának építéséhez hordták el. (Petróczi 1961, 85. old. 28. lj.) Az elpusztult Árpád-kori falu legkésőbb a XVI. sz. elejére újjátelepült, mert 1510-ben a szelei, györgyei és félegyházi királyi jobbágyok és vezetőjük Therek László között felmerült ellentétről írnak (Bártfai Szabó 1938, 1424. reg.). 1527 elején Dubraviczky Mihály és Dubraviczky Horváth Márk panaszt tett János királynál, hogy 1526. nov. 11. körül több környékbeli nemes fegyverrel rátört Szele, Györgye és Félegyház birtokukra, 1000 arany forint kárt okoztak (Horváth 1981, 2., 3., 8. reg. az 1529-ig elhúzódó perről). 1539-ben Podmaniczky János Szele, Györgye és Félegyháza birtokait Dubraviczky Mihálynak elzálogosította (Bárftai Szabó 1938, 1535. reg.). 1541-ben és 1563- ban a Dubraviczkyak nyertek többek között Félegyház birtokokra is I. Ferdinándtól levelet (U.ott 1545, 1639. reg.). A törökkor elején a népes helységek közé tartozott, 1546-ban 31, 1569-ben 26, 1562-ben 29 lakosát vették fel a defterbe (Káx.dy-Nagy 1971, 374. old.; Káldy-Nagy 1977, 91. old.). Temploma is újjáépülhetett, mert 1546-ban összeírták Bálint papot is, aki 1559-re meghalt. 1565-ben Pest megye adólajstromában 8 portával szerepel (Bártfai Szabó 1938, 1653. reg.). A 15 éves háborúban pusztult el végleg. A törökkor után a ceglédiek csatolták magukhoz: Egy irsai tanú ezt vallotta 1754-ben: „Töröknek Buda meg vétele után circi tér tiz esztendővel úgy mint ez élőt vagy eötven nyolcz esztendővel ez fatens midőn Jász Berinyben lakott volna, akkor öreg emberekkel a’Pusztak s határok felől beszélgetvén, azt mondottak azon öreg emberek ez fatensnek hogy soha sem látták ollyan kemény embert mint az Czeglédi uraságnak akkori prefectussa, aki az török háborúnak lecsendesedése után Budáról ki gyövén s enyihany embereket eszve hivatván, azokkal és némely Magistratualis Urakkal egyöt az Czeglédi hatart uj hányasokkal és hatar jelekkel meg újítván sok hellyen erőszakossan is meg nagyobbitotta a’mint a’többi fél egy házi hatarnak és némelly részét hasonlókippen föl hanyot Uj hatar jelekkel erővel el foglalta, ha pedig eötet masok intették, hogy azt méért cselekedné? azt felelte hogy eö nem maganak hanem az szegény Apácza Szüszeknek keres és gazdálkodik” (Stephanus Juhasz senior cir. 80 in Possesione Kun Szent Miklós, irsai tanú a határperben, 1754.). FÉLEGYHÁZICSÁRDA (Tápiószőlős, J13). 1783: Félegyházai kerstma (I. kát. felm.) II. kát. felm., 1:25 000, 1:75 000: FÉLEGYHÁZI-HALOM 1. Félegyháza 79
