Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

DUSTANYA

(Törtei, P12).

1942—43-ban templom alapfalakat ástak ki a tanyasiak, több emberi csontvázat is találtak. (Dús Ambrus, 50 éves közlése 1958, dec. 17.). A szomszédos Kalocsatanya földje tele van mázolatlan cserepekkel, itt a ceglédi Bezzeghék három csontvázat ástak ki edényekkel. Talán itt állt Téglaegyház. EGRES-TÓ

(Cegléd, K12). C. külter. tkép: ~.

ÉLRAJDŰLŐ

(Nyársapát, P12—13). Mo. földr. n.: ~.

ELSŐ VÍZ

(Abony, K9). Abony kataszteri tképe, PmT 32: ~. Pesty, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Elsővízdűlő.

EMŐDIDŰLŐ

(Cegléd, Kló). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: ENZINGERTANYA

(Abony, N8). II. kát. felm.: Ernsinger tanya. 1:25 000, 1:75 000: EPERJES

1. Kengyeles-Eperjes EPRES-KERT

(Cegléd). 1848: ~ (Hirdetések).

Az Újvárosban, a mai Vörösmarty tér helyén volt.

ERDŐDŰLŐ

(Nyársapát, R14). Mo. földrn. n.: ~.

ERDŐŐRI-LAK

1. Kőriserdei-erdőőri-lak ERDŐSDŰLŐ

(Cegléd, N17). C. külter. tkép:

EREKLYÉS

(Csemő, Mikebuda P18). 1374: Erkusbudaya (Bártfai Szabó 1938, 414. reg.). 1375 után: Erkusbudaya, Erkus Budaja, Erkuzbuda (Bakács 1982, 899. reg.). 1376: Erkus (Bártfai Szabó 1938, 421. reg.) 1571: Erkes Budaya (Püspöki Nagy 1981, 178. old.) II. kát. felm.: Ereklés erdő, Ereklés tanya, Ereklés tó. 1:50 000, 1:75 000: ~. Ereklyés vá. Mo. földr. n.: Ereklyési út. Egy részük az 018 és Pl 8 területétől Ny-ra fekszik).

Az egymás közelében fekvő két Buda falut birtokosaik alapján nevezték el Mikebudájának, illetve Erkösbudájának. A Buda régi magyar személynév volt, az Erkös ~ Erkes név az Erk-ből származik (Vö. Kiss 1978, 131—132, 206. old. Budapest és Erk címszó). A név utótagjának lekopása már a középkorban megkezdődött (1376).

73