Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

BELSŐMAJOR

(Cegléd, N14—15). 1857: „Cselédház, béresek, dohányosok lakása. Juhakol a’ dohány szárítására és a’ birka nyírására. Marhaistálló a’ cselédek marháinak.” 1931: Belmajor (Molnár 1931, 260. old.)

BELSŐSŐREG

(Tápiószentmárton, J15). 1:50 000: ~. Mo. földr. n.: Szabópuszta.

Sőregpuszta déli része. Sőreg (Sewegh) 1368-ban Cegléd északi szomszédja volt, (Bártfai Szabó 1938,394. reg.), hozzátartozott Cseke félpusztája. A török korban elpusztult Sőreg határát Tápiószentmártonhoz csatolták, így lett az utóbbi a XVIII, sz.-tól Cegléd északi szomszédja.

BÉNYEI ÚT

(Cegléd, Kló). 1368: „... ad quandam magnam viam, que veniret de . . . Chegled versus villám Benije . . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.) 1750: „Via ex Benye versus Cegled ductus”1754 : . . . a Benyeiútig . . . (Tanúvallomások Irsa). 1760: Pándi út (Inquisitio).

A Cegléd 1368. évi határjárásában szereplő utat az 1470. és 1505. évi határjárásban is említik (OL Dl. 15446, 21386). Ma Pándi útnak nevezik. BENYICSEK HALMA

1. Cseke

BEŐTHYTANYA

(Törtei, P10—RIO). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~.

BERCEL

(Ceglédbercel, L18). 1281: Bertel (ÁUO IX. 319.) 1457, 1468, 1482, 1485 stb.: Bércéi. 1783: Perzler Ma[ier]Hoff (I. kát. felm.). 1785: Kis vei Német Czegléd (Bállá 1785). II. kát. felm.: Bérezel. A XIX. sz. közepétől Ceglédbercel. A Pest m. műeml. I. köt. 303. old. szerint 1901-ig Cserőbercel.

A falu nevét Tóth Sámuel ceglédi rektor 1778-ban a Bertz-széle összetételből eredezteti (Ceglédi református iskola története). Oppel Jenő szerint a bérc-elvéből származik (Oppel 1931, 16. old.). A megalapozatlan etimológiák helyett Györffy György magyarázata fogadható el, aki a barszil volgai bolgártörök törzsnévből származtatja (L. Kiss 1978, 103. old. a kérdés irodalmával).

1281-ben a Bércéi felé vezető utat említik (ÁUO IX. 319). Az Árpád-kori falu hamar lakatlanná vált, mert Cegléd 1368. évi határjárásakor nem említik, csak a Bercelhegye szerepel határpontként. A XV. században alberti és irsai nemesek birtokában volt Bércéi puszta (Bártfai Szabó 1938, 836, 965, 1090, 1116. reg.). A török defterekből hiányzik (Vö. Káldy-Nagy 1977.) Reiszig Ede szerint 1633—34-ben a váci nahije helységei között szerepelt 3 adóköteles házzal (MW I. köt. 50. old.) Ez az adat azonban a Nógrád megyei Bercelre vonatkozik. Ebben az időben a ceglédiek ragadták magukhoz. A XVIII. sz. közepén irsai Zlinszky József perelte a ceglédiektől, de a megye elutasította

48