Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

APÁT(I)

1. Nyársapát ARANY-HEGY

(Ceglédbercel, L18). Mo. földr. n.:

ARANYMEGGYES

(Cegléd, NI 5, 015) Cegléd tképe 1964: Aranymeggyes szél.

Részben a belterület alatt fekszik; a város gyepsorát Aranymeggyes szélnek mondjuk, az attól délre fekvő pusztát Aranymeggyesnek.

Détári Mihály tsz-csordás (szül. 1892) közlése szerint a Nagy Pál dűlőben, a dűlőúttól D-re 400 m-re embercsontok és épületalapfal kerültek elő a húszas években kubikoláskor. A városból kifelé menet, a Körösi út bal oldalán a köztemető után, a Gór István tanyája közelében földforgatáskor sírok kerültek elő kardokkal. (A Romhányi dűlő első tanyája a keresztnél.) ARANYMEGGYES SZÉL

1. Aranymeggyes ATAL SZÉK

1. Á Ital-szék ÁRPÁD-HALOM

(Kőröstetétten, R9). Anonymus: iuxta montem Teteuetlen (38. fej.). II. kát. felm.: Pengyomhalom. 1855: Tetétleni halom (Arany János: A tetétleni halom. Arany János összes költeményei. Bp. 1964, 332—334. old.). 1879/1880: Pengyom (Balanyi 1973, 22., 23. old.). 1:50 000: Árpád-emlékmű.

Anonymus írja: „Árpád vezér és nemesei pedig a Zagyva vizétől megindulva egész seregökkel táborba szállának a Tetétlen halom mellett a Tiszáig” (Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Nagykőrös 1859). A Nagykőrösön tanárkodó Arany János barátaival kirándult Tetétlenre, fölmászott a szelíd halomra, elmerengett az ősök tettein, akik hazát foglaltak a Kárpát-koszorú ölében. Versének részletei:

„Még áll a domb s én állok a felett Ki gondolná, hogy s^á^ados nagy emlék !

Hogy éppen e halmon verette sátrát Honunk s%er%ője, diadalmas Árpád!

És álljon a domb, a múltak jele,

Kímélve bánjon a vés% is vele”.

A Pengyom-halmot Arany János verse nyomán kezdték el Árpád-halomnak nevezni. 1896-ban a tetejére obeliszket állítottak.

A halmon és környékén feküdt Tetétlen falu (1. ott).

42