Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
ABA 1. Abony ABANY 1. Abony ABONY (Abony, M9—10, N9—10). 1332—1337: Minori Oton (Mon. Vat. 1/1. köt. 41. old.; Ortvay 1891, 111. old.). 1450: Aban (Zichy okmt. IX. köt. 271. old.). A XV—XVI. században általában Abon, Abony néven fordul elő. Eltérő alakok: 1546, 1559: Aba, Aban (Káldy—Nagy 1977, 187—188. old.). 1722: Nagy-Aban (Balogh 1975, 81. old. 48. lj.). 1750: Nagy-Abany (U.ott 81. old. 51. lj.). A XVIII, század közepétől a Nagy-Abony elnevezés válik általánossá. 1882: Szolnok- vagy Nagy-Abony (Helységnévtár). 1888- tól Abony. A község neve a török eredetű magyar Aba személynév kicsinyítő-, becéző képzős származékából keletkezett (Kiss 1978, 37. old.). A Beöthy-kastély kertjében honfoglalás kori sírokat találtak. A levéldíszes szíj véget, 13 pajzs alakú öweretet és a 10 db áttört nyílású hasonló veretet 1910-ben ajándékozták a Magyar Nemzeti Múzeumnak (Honfogl. leletkat. 2. szám). Valószínűleg ebből a sírból szerzett Hild Viktor 1911-ben két veretet (Stanczik 1975, 160. old.). A belterületen Maczó Béla telkén földforgatáskor több sírt, ezüst félgömbös ruhakapcsokat, hajtűket, gyöngyházberakásos-nyelű vaskéseket és egy gótikus ajtókulcsot találtak. A leletek a helyi múzeumban vannak. Az Árpád-kori Abony feltehetően a tatárjáráskor pusztult el. Az 1332—1337. évi pápai tizedjegyzék Minori Oton nevű helysége esetleg Abonnyal azonosítható (Ortvay 1891, 111. old.). Az 1368-as határjárás (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.) szerint Cegléd Külsőhegyesnél Rékassal, Székhalomnál pedig Tószeggel volt határos, így a határjárásban nem szereplő Abony a ceglédi pusztabokor tagja volt ekkor.1 Abony első biztos említése meglehetősen késői: 1450-ben a pusztán álló Abony 1 A szerző feltevésével nem értek egyet. Cegléd 1470. (OL Dl. 15446.) és 1505. évi (OL Dl. 21386). határjárása az 1368-assal azonos vonalon haladt; a határjelek megegyeznek, legfeljebb egy részük hiányzik valamelyik későbbi határjárásból. Ebből következik, hogy Cegléd keleti határa lényegében változatlan volt 1368-ban, 1470-ben és 1505-ben, Abony okleveles jelentkezése előtt és után is. Ezért Abony területe az első határjáráskor is kívül esett a ceglédi határon. Az 1368-as szomszédság (. . . Zekhalom . . . cui a plaga orientis vicinarentur térré possesionis Thozegh ...) nem Tószegre, hanem a birtokhoz tartozó földekre vonatkozik. Minthogy Abonyt 1450-ben is Tószeghez tartozónak írják, az 1368-as adat név nélkül is Abonyra vonatkoztatható. Bizonyára hasonlóan értelmezhető Külsőhegyes szomszédsága Rékassal. (Torma István). 36
