Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
elfoglalták az apácák Haraszt nevű cserjését (u.ott 503. reg.; Zsigmond-kori oklevéltár II. köt. 3857. reg.). 1407-ben a körösiek felgyújtották a Haraszt ceglédi részét (Oppel 1931, 24. old.). A határvillongás folytatásaként 1425- ben a körösiek rárontottak az erdőben fát vágó ceglédiekre (u.ott 24. old.). A tölgyes erdő ezen a néven utoljára Cegléd 1470. évi határjárásában szerepel (OL Dl. 15446). Az erdő nagy részét még a középkorban kiirtották. A megmaradt erdőért és a helyén keletkezett legelőért ■— az akkor már Csemőnek nevezett területért — a török korban folyt a pereskedés a két város között (1. Csemő). TÖLES 1. Tölös TÖLÖS (Cegléd, M17). 1787: Töllyös Allya (Tiszttartó). 1813: Uraság Tölösi kaszállója (Urbarialis). 1822: uraság Tölösy Réttye (C. városi lt. uradalmi iratok 1922.) 1847—1850 között: Töles (Hirdetések). II. kát. felm.: Telesi ház. 1874: Töleserdő (Urad. erdész jel.). 1:25 000: Telesház. Itt nagy erdők voltak, amelyek összefüggtek a kámáni tölgyessel, délen pedig a nyirkos Kőrisfás erdővel. A Tölesben a népi képzelet óriási tarajosgyíkokat látott. „Farkával együtt volt egy méter, a taraja — mutatja — mint a kezem ujjai szétterpesztve. A régi erdőben sok volt még az én gyerekkoromban. Ahogy kiirtották a tölösi erdőt, lassan kipusztultak. Legutoljára 1920-ban láttam a szőlő között, ott volt a tanyájuk.” (Ványi Benő szül. 1882. Lakása Öregszőlő, Kisközépút.). A Tölesben erdészlak állt, (Tölösi jágerház). Érdekessége, hogy Kodolányi János író apja lakása volt a múlt század utolsó évtizedében. Innen járt be Ceglédre és ismerkedett-udvarok Martinovich tiszttartó leányának, akit feleségül vett. A jobbágyok és zsellérek, tehát a földet mívelő és jószággal foglalkozók között foglaltak helyet a módos birkások — éppen a tölösiek is — akik mint vállalkozók az uradalom több száz vagy ezer birkája gondozását, magukfogadta juhászok és bojtárok mellett még 10-—15 kutyával végezték. Raichard János tölösi birkás a XIX. század első harmadában kérő levelet írt az uradalom tiszttartójához, mely kérelemben a következő adatokat szolgáltatja: „miolta a’ Méltóságos Uradalmot szolgálom, majd 1400 darab Anya birkára, nem különben 800—1000 bárányra, és Ősz tájékán már az Uraság Kossaira is köteleztetek számolni, melly végett, leg főbb képen az ellés alkalmával csak az anya birkák mellett magamon kívül három meglett ember cselédet nagy bérrel kintelenítetek tartani, az Uraság bárányai mellett egy Juhászt bojtárral edgyütt és a Kosok mellett szinte egy Juhászt. Hozzá járulván még az is, 161
