Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
1368-ban Tószeg földjével volt határos. 1505-ben az itteni határjel ellen az abonyi földesúr tiszttartója tiltakozott. Újkori forrásokban nem szerepel.1 SZÉK-HALOM (Törtei, RIO). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: SZELEI ÚT (Abony, L10). PmT 32: SZELEI ÚT 1. Abony SZÉLSŐDŰLŐ 1. Richldűlő SZENTDEMETER (Cegléd, K12). 1368: „. . . ad unam aliam ecclesiam sub titulo b. Demetrii martyris constructam.. .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1470: „...ad alteram ecclesiam sub titulo sancti demetrii martiris . . (OL Dl. 15446). 1505: „. . . ad aliam ruptam ecclesiam sün titulo et nomine sancti Demetrii martiris olim fundatam . . .” (OL Dl. 21386). 1563: Zenthdemeter (Bártfai Szabó 1938, 1639. reg.). Démétriosz görög mártírt a keresztény legenda szerint hitvallásáért 306- ban a börtönben lándzsával agyonszúrták. Katonaruhában lándzsával és pajzszsal ábrázolják. Minden görögkeleti templomban ott kell lenni képének, Szent Györggyel együtt. Szent Demeter mártír temploma még állt, de népe elszéledt a tatárok közeledésének hírére. Nem jöttek vissza. Az elhagyott falu fele része Ceglédnek, másik fele Szelének jutott. A puszta évszázadokon át őrizte a nevét. 1563. július 16-án Bécsben I. Ferdinánd király Zele, Feleghaz, birtokot Zenthkozma, Zenthdemeter stb. pusztákat Pest megyében új adomány címén Dobrawycky Albert, György, Miklós, Gerenc és Márknak adta. Oppel Jenő a Szent Demeter templomot Félegyháza templomának tartja (Oppel 1931, 16. old. Ugyanígy Petróczi 1961, 7. old.). A két helynév 1563. évi együttes említése azonban kizárja az azonosítás lehetőségét. Temetője és templomának romjai a mai határtól mintegy 200 méterre északra vannak a Halottas-parton. A nép tudja, hogy itt falu volt hajdan, a török időkben. „A Halottas-parton gyerekkoromban sok koponyát találtunk. Az öregek mondták, hogy a törökök idejibe háborúztak ott, valami vár vagy egyéb épület lehetett. Sok tégla, kődarabok, cserépdarabok voltak ott. Ez volt 1920—21-ben. A Halottas-halom Deák Györgyé.” (Tóth Mihály és Visnyei István tsz állatgondozók, 55—60 évesek. Istállójuk Szunyoghtanyában van. Felv.: 1958. okt. 18.) Magam is bejártam a Halottas-partot, emberi cson-1 A szerző lokalizálásával nem értek egyet, szerintem Szék-halom a mai abonyi határ nyugati szélén volt. Részletesebben 1. Abonynál (Torma István). 151
