Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

SOÓSTELEP 1. Gógányicsárda SÓSKABOKOR

(Csemő). 1750: Sóska Bokor (Ruttkay). 1780, 1811: ~. (Mappa plagas controversas).

A Hosszú-homok (Pl 7—18) északnyugati végénél volt.

SÓSKAFÁS-TÓ

(Csemő).

Oppel Jenő szerint egy vízszabályozás előtti tó neve (Oppel, 1931, 15. old.). SOTOND DŰLŐ 1. Botond-halom SŐREG 1. Belsősőreg SÖRÖKTANYA

(Újszilvás, Kll). 1:25 000, 1:75 000: 1:50 000: Györetanya.

SPÁTHTANYA 1. Kirschnertanya STRASSENRÄUMER 1. Ütkaparóház STRÁZSA-HALOM 1. Szarvas-halom SÜTŐ PÁL TANYÁJA 1. Pörös

SYLVA CEGLÉDIEN SIS 1. Kámán SZABÓPUSZTA 1. Belsősőreg SZABÓTANYA

(Jászkarajenő, S9). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000:

SZALAY LAJOS VÍZIMALMA (Cegléd).

A Gerje vize hajtotta, a várostól délnyugatra volt.

SZÁLLÁSOK

(Cegléd, N14). 1:25 000: H(alte) St(elle) szálások. C. külter. tkép: ~. 1:25 000 (1969): Ceglédi szállások vm.

A nagy sertéshizlaló akiok neve volt. Az 1894-es sertésvész után lebontották őket (Molnár 1931, 274. old.).

SZÁLLÓ

(Csemő). Mo. földr. n.: ~.

Az egykori Csemő-erdő (Pl 6) keleti felén van.

148