Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
SÁR-VÉG Abony (M9) belterületének része. 1864: Sárvég melly sáros terület (Pesty). SASFÉSZEK (Csemő, Mikebuda). 1760: Sass fészek (Inquisitio). A Cegléd és Irsa közötti határperben fordul elő; a Hármashatártól (Pl8) északra lehetett. SAS-HALOM (Abony, M7). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. A hagyomány szerint a halmon sasok fészkeltek (Göre 1966, 62. old.). SAS-HALOM (Csemő, P16). 1750: ~ (Ruttkay). 1780, 1811: ~, Sasülés (Mappa plagas controversas) II. kát. felm.: Sashegy. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. 1841: „Nagykőrösiek állítása szerint az úgynevezett Sashalom tetején értünk egy darab termés követ, mely Czeglédiek szerint Vadleány Ugrásának mondatott” (Határjárás 1841). C. külter. tkép: Sashegy. Mo. földr. n.: Gyurkadomb. 1:25 000 (1969): •— A mai Sas-halom helyén vagy környékén volt a Szárhomok (1. ott). A sokáig vitatott Csemő területén emelkedő halom helye és neve is vitákra adott alapot. Ruttkay térképén még a Hármashalom (FI) helyén látjuk. 1780- ban és 1811-ben a Hosszú-homok területén (Pl7) ábrázolják. A Sas-halmot 1841-ben a ceglédiek „Vadleány Ugrásának” nevezték. A XIX. századi katonai térképeken szereplő Sas-halmot Gyurka-dombnak nevezik. Miért Gyurkadomb a neve? „Gyerekkoromban mesélte szegény édesanyám, hogy amikor a régi legelőket osztották, egy valamilyen Gyurka nevű öreg kis ködmönös ember is jelentkezett a bankban. Olcsó volt a homok s a kis vénember száz holdat jegyzett. Megkérdezte az árát. Megmondták. Azt is, hogy hány év alatt köll kifizetni. Gondolkodik egy kicsit a ködmönös, előkotorja a nagy tarka zsebkendőjét, kitakargatja s már olvassa is az asztalra a százasokat, hogy ő most mingyán kifizeti, mert nem szeret tartozni. Akkor nem vették el tőle a pénzt, csak előjegyezték a birtokra. Később az övé lett a száz hold, beleesett a nagy homokdomb is. Azóta nevezik Gyurka-dombnak.” (Csorba Károly szőlősgazda, szül. 1908. Cegléd, Szolnoki út) A másik monda: „Nagy legelők voltak hajdan azon a tájon, a ceglédi huszárok gyakran száguldoztak rajta. Egyszer is, hogy lefújták a gyakorlatot, a legénység lenyergelt. Csutakolt, zabolt, itatott, maga is kondérhoz járult, evett, ivott, rágyújtott. A tisztek is megebédeltek, de a sültekre nem vizet ittak, hanem bort. Többet is, mint köllött volna. Virtus szállta meg őket, fogadtak, hogy ki bír a halom meredek oldalán lóval fölkaptatni. Egymás után csúsztak-zuhantak vissza, egyik se nyerte meg a fogadást. A közelben legeltetett a Gyurka juhász. Rátámaszkodott a botjára, úgy figyelte a ver-145
