Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
RAFFAY GYULA TANYÁJA 1. Bécsi-hát RAJKORTTANYA (Cegléd, L13). 1960-ban végzett terepbejárásomkor a Huszárdűlőben fekvő tanya gazdája elmondta, hogy földmunkák közben sírokat találtak. Megfigyelték, hogy a koponyák mázolatlan nagy cseréptálakban feküdtek. Erről a szántásról számos edénytöredéket vittem be a múzeumba. Ezeket Benkő Zsuzsa XI. századinak határozta meg. RÁKÓCYTANY A 1. Monoritanya REFORMÁTUS EKLÉZSIA SZŐLŐJE (Cegléd). 1847: ~ (Hirdetések). Az Ugyerban (NI6—17) volt. REMANENCIÁLIS-FÖLDEK 1. Homokpuszta REM ANEN CIÁLIS-K A S ZÁLÓ 1. Fertályos-kaszáló. RÉT (Cegléd, N16). 1750: Pratumcommunitatis opp. Czegléd (Ruttkay). C. külter. tkép: ~. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Rétidűlő. L. még Város-rét. A vizenyős rétszélben halad a régi Budai országút, amelyet még a XVIII, században is Budai útnak mondtak (Ruttkay, 1750) ma Örkényi út a neve, másként Posta út. Párhuzamosan vonul az északabbi másik Budai úttal, amelynek ma a neve Pesti út. A két Budai út között nyirkos rét terül el. Az Örkényi út 6-os kilométerkövénél van Czirják László szőleje, a negyvenes években forgatták a földet s egy lovas sírt találtak. A mellékleteket bevitték Hitter Miklós Cárák-dűlői tanítóhoz az iskolába. A leletek a háború alatt elkallódtak. A tanító se jött vissza. Czirják egy próbaásatásra szívesen ad engedélyt. Mint érdekességet említem, hogy Cegléden alig maradt nyoma a százötven esztendős török uralomnak, a hagyományokon kívül és a korabeli oklevele^ ken kívül. Tárgyi emlék csupán csak egy arabeszkes kultikus rézedény került elő a földből, a Gubody utcában. A múzeum őrzi. Az Örkényi úton már a második török bronzedény került elő a szőlőkből, egy kultikus, arabeszkes rézbogrács, a Gubody utcai párja. És egy kis bronzkanna. Ez utóbbi kettő a tulajdonomban van. RÉT-FÖLDEK (Ceglédbercel, N18). Pesty: ~. Mo. földr. n.: Újnyomás. RÉTIDŰLŐ 1. Rét 143
