Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
NEPPELTANYA (Tószeg, 08). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. NEPPELTANYA (Abony, M8—9). 1:25 000, 1:75 000: ~. PmT 32: Neppel (Fábián) birtok. NETEREM (Törtei, Rll). 1800: ~ (Bállá 1800). II. kát. felm.: Pesti Zsidó tanya. 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: NILAR 1. Nyilas 2. NYÁRSAPÁT (Nyársapát, R14). 1376: Nyrasapathy (Bártfai Szabó 1938, 421. reg.). XV—XVI. sz.: Nyarasapathy, vagy Nyarasapath. 1584: naros apaty, naros apatj (Éri 1958, 17., 18., 19. old.). 1626: Nyársapád (u. ott 25. old.). A XVII. században egymás mellett él a Nyárasapát(i) és Nyársapát névalak, a XVIII, századtól az utóbbi teljesen kiszorítja az eredeti nevet. Nevének utótagja egykori apátsági birtokra utal, ez a névtípus a XIII—XIV. századra jellemző. Előtagjának a jelentése: „nyárfás”. (Kiss 1978, 470. old.; Benkő 1980, 318. old.) A középkori Nyárasapáti a lapos, homokos, vizenyős felszínből 0,5—1,5 cm magasan kiemelkedő Templom-parton volt. A lelőhelyen 1928-ban Banner János kisebb leletmentést végzett (Banner 1929, 139—146. old.). 1948—1954 között Bálint Alajos feltárta a templomot, a templom körüli temetőből 229 sírt bontott ki. Kiásott 18 házat is, ezenkívül kisebb kutatást végzett a Nyárasapáti család uvarháza helyén is. 1963-ban Balanyi Béla újra feltárta a templomot, belsejében sírokat bontott ki, tisztázta az udvarház alaprajzát. A templomról és a parasztházakról Bálint Alajos számolt be (Bálint 1962, 39—111. old.), az ásatások teljes feldolgozását Benkő Elek végezte el (Benkő, 1980, 315—422. old.). A nyújtott félköríves szentélyű késő Árpád-kori templomot gótikus stílusban kibővítették. A templom körül szabálytalan ovális kőfal volt. A temető legkorábbi sírjai a XIII—XIV. század fordulójáról származnak, legnagyobb részük XV. századi, egy részük pedig XVI—XVII. századi. A Nyárasapáti család kúriáját a XV. században építették, a XVI. sz. elején valószínűleg átépítették, a század közepén már romos volt. A cinterem keleti oldalán egy feltehetően Árpád-kori fölbeásott ház maradványa került elő. A felmenő falu többosztású házak későközépkoriak és törökkoriak. Nyárasapát történetét — elsősorban a Cegléddel folytatott határperek vonatkozásában —- többen részletesen tárgyalták (Oppel 1931, 25—30; Éri 1958.), a legteljesebb történeti áttekintést Benkő Elek adja (Benkő 1980, 318—322. old.). 129
