Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

kőrösnél), Ludasi dűlő (Törteinél) Mo. földr. n.: mint előző és Ludas-erdő. A Ludas-erdőt Dobozi-erdőnek is hívják.

A puszta fele Nagykőrösé, másik fele Törteié. A körösi részen fekvő XI— XIII. századi faluhelyen 1961-ben Balanyi Béla végzett ásatást, feltárta a templom maradványait. Az ásatáson napvilágot látott egy románkori körmeneti kereszt is. 1965-ben a temető és a templom helyén kellett leletmentést végezni (Balanyi 1975, 125—136. old.).

A Magyarországon egyedülálló négy karélyos alaprajzú kerek templomot Gervers Molnár Vera jelentősebb egyháznak tartja, amely valószínűleg még a XI. századi emlékek közé sorolható (Gervers-Molnár 1972, 37—38. old. 21. kép).

Okleveles adatok hiányában nem dönthető el, hogy a helynév a középkori falu nevét őrizte-e meg (A hasonló faluneveket 1.: J. Papp Zsuzsanna: Madárnevek középkori helyneveinkben. Névtani Értesítő 5/1981, 62. old.), vagy a puszta a Ludastótól az újkorban kapta nevét. (Balanyi, 1975, 135. old.). LUDAS-ERDŐ 1. Ludas LUDAS-TÓ 1. Ludas

LUKATANYA

(Abony, M9). II. kát. felm.: - 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Blaskovicstanya.

LUZSÁNYITANYA

(Törtei, RIO). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000:

MADARÁSZ-HALOM

(Cegléd, N14). 1786: ~, szántó (Tiszttartó). 1806: Madarász melléke, Madarász Halom (Cegléd város uradalmi rendezetlen iratok). II. kát. felm.: Madarhalom (!) (kb. 1 km-rel északabbra jelöli).

A Madarász-halom neve átvivődött a tőle északra fekvő Kis-Varjas-dombra; a régészeti irodalomban Cegléd-Madarász-halom néven szereplő lelőhelyet 1. a Kis-Varjas-dombnál.

MADARÁSZ MELLÉKE 1. Madarász-halom MADAR-HALOM 1. Madarász-halom MAGÓTANYA (Cegléd, M12).

A Csurgai- és a Botonddűlő farmesgyéjén fekvő tanya földjén két halom van. A kisebbikben 1910-ben sírokat és kardokat találtak.

120