Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
(Ruttkay). C. külter. tkép, C. város tképe 1964, 1976: Mo. földr. n. Nagykőrösi út (Nyársapáinál lakott hely neve). KŐRÖSTETÉTLEN 1. Tetétlen KÖVES-PART (Cegléd, Törtei, N12). 1750: Závorhalma (Ruttkay). 1841: ,,a’körösiek ezen Závor halmát Sz. László halma nevezet alatt kívánták feljegyeztetni, mint előttük ezen nevezet alatt ismert halmot” (Határjárás 1841). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Kövespart. Oppel 1931, 17. old.: „...a B. Molnár András féle birtokon lévő Kövesparton (Borzahegy, Bábahalom) . . .” Magas part, a törteli részen meredek, a húszas években a földmunkálatok során emberi csontok kerültek napfényre, híre eljutott a Magyar Nemzeti Múzeumba, 1926 júliusában próbaásatást végeztek, októberben kezdték a rendszeres föltárást. Átlagosan 1 méter mélységből kihantoltak 110 csontvázat. A sírok többsége téglával volt kirakva. A téglasírokon kívül fakoporsó nyomokat találtak, épületalapfalakat és mázolatlan cserépedény-töredékeket. Az értékesebb leleteket a ceglédi Kossuth Múzeumba vitték: gyöngynyakláncot, ezüstgyűrüket, olaj és lilaszín ametisztköveket, ezüst fülbevalókat, nyílhegyeket, kagylókat, és hajkarikákat, a sírokból Szent László és II. Béla ezüst dénárjait s III. Béla rézpénzét. (Oppel 1931, 17. old.; Honfogl. leletkat. 139. sz. Párducz 1967, 134. old. 19. kép.) A felsorolt leleteket tablóra erősítették, a tabló fényképe a 121 lt. számon van a Kossuth Múzeumban. Az Intézeti termelőszövetkezeti tagok kinti lakásán érdeklődtem az ásatás felől. A brigádvezető (sz.: 1900-ban) elmondta, hogy „éppen itt voltam, amikor a város emberei, öt-hat utcasöprő-e vagy kik, ásták a partot 1926-ban. Kocsiderékszám szedték kifelé a koponyákat. A koponyákat el is vitték innen. Egyszer egy háromméteres alagútra bukkantak, nem mertek bemenni. Én akkor legény voltam, egy cimborámmal bementem. Nem volt abban más, mint egy embercsontváz görbe karddal, meg valami puskafélivel. Téglából volt építve az alagút, lebontották akkor.” 1956-ban háromszögelési pont elhelyezése alkalmával újra sírok kerültek elő. Bálint Béla leletmentése három sírt eredményezett (Honfog. leletkat. 140. sz.). A lelőhelyet Oppel Jenő tévesen Külsőhegyes maradványának tartja.1 KÖZDŰLŐ 1. Sinkadűlő 1 Hídvédi Lajossal ellentétben ide helyezném Szentlászlóhalmát (T orma István). 115
