Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
1 -stţor. A Fent említett köteles légyen Czegléd határában az Uraság számára a’ szükséges jó fajta köveket ki vágni, azt öszve hordani, minden ölet különössen vagy két ölet egy egy rakásban jól sűrűn öszve rakni, azon gödröket pedig, mellyekből a’ kő kivágódik, tüstént öszve rakás után, hogy a Legelőben kár ne történjen, béhuzni és el egyengetni köteleztetik, melly munkát minden hétnek a’ végén, amikor a kivágot követ az Uradalmi Tiszt Ur fel méri és által veszi, megvizsgálni fogja. 2-s%or. Minden jól öszve rakott négyszög öli kőért és gödröknek húzásáért az Uradalom a kővágónak három Váltó Czédulai forintot rendel, úgymint azon által, hogy a szerződési év lefolyta alatt a meghatározott három forintokon kívül többet kérni nem szabad. Czegléden, Martius holnap 1-ső napján, 1838-ik évben Ferenchich Josef Tiszttartó, Kővágó Kováts Istvány”. A vidék Árpád-kori templomai az itt kitermelt kövekből épültek. (L. még: Kőkútlaposa.) KŐEGYHÁZ (Törtei?). 1434: Keweghaz. (OL Dl. 12595; Oppel 1931, 25. old.). Zsigmond király Bessenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház birtokokat Nyárasapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. 1434- ben az apácák tiszttartója tiltakozott a Ceglédhez tartozó puszták és szántóföldek eladományozása ellen (Oppel 1931, 25. old.). Az ennek nyomán keletkezett hosszú perben (1. Besnyőnél és Töröttegyháznál) nem fordul elő többet Kőegyház. A feltehetően a tatárjáráskor elpusztult település neve a XV. sz.-ra már feledésbe merült, emlékét kőből épült templomának romja tartotta fenn, ami talán a mai Látó-halmon állt (1. ott). KŐ-HALOM (Cegléd, MII). 1794—1795: „Kő Halom bérlője 110 holdon 104 forintért Paulus Tury” (Remanenciális földek nyilvántartása). 1806: Kő Halom (Cegléd város uradalmi rendezetlen iratok). 1:25 000 (1969): ~. A kinti nép — Füle Pál, Őze János, Sági Károly — egyöntetűen mondja, hogy a Kő-halmon a török időben temető volt. A húszas években kubikolták a halmot, látták Tóth Imrét amint embercsontokat és darázsköveket emelt ki. A halom alatt egy nagy patkó alakú kiszáradt vízállás van, ez 1939—40-ben teleszaladt vízzel, megtermett benne a hal, hetenkint egy-egy mázsa halat fogott benne Füle Pál. Erre a halomra vonatkozhat Kovács Mihály (szül. 1888, Budai úti lakos) közlése, ami szerint a Kecskési vasúti megállótól az ötödik vagy hatodik tanya Tóthé, ott van egy halom tele emberi csonttal, lócsonttal. (L. még Hoduladűlő.) 113