Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
KÁLMÁN(Y)- 1. Kámán KALOCSATANYA (Kőröstetétlen, P9—10). 1:25 000: Kalocsa, 1:50 000, 1:75 000: ~. Nagykőrösi tkép: Kalocsa birtok. Mo. földr. n.: Kalocsadűlő, Váróczitanya. KALOCSATANYA 1. Dustanya KÁLVÁRIA (Cegléd, N14). I. kát. felm.: Calvarie B. Használatos elnevezése: Kálváriadomb. Ma Kálvária u. KÁLVÁRIA-FÖLDEK (Ceglédbercel). 1864: ~ (Pesty). Az L18 területén. KÁLVIN-HEGY (Ceglédbercel, L18). 1:50 000,1:75 000, C. külter. tkép, Mo. földr. nevei: ~. Eredeti neve Bercelhegye volt (1. ott). Szlovák neve: Irsanski Vrch (II. kát. felm.). KÁMÁ- 1. Kámán KÁMÁN (Cegléd, M17). 1750: Sylva Ceglédiensis (Ruttkay). 1786: Kámány szőlő (Tiszttartó). 1805: Kálmány szőlők. 1847—1850 között: (Hirdetések). II. kát. felm.: Kálmányer szőlő. 1874: Kálmán erdő (Uradalmi erdész jelentése). 1:25 000: Kámá erdő, Kámá szőlő. A XVIII, században ezen a pusztán összefüggő erdőség volt nagy kiterjedésben, mintegy ezerötszáz hold, háromféle fával: északon a Cserő erdő, középen a Töles, az országút alatt a nyirkos talajú Kőris-erdő. Leghamarabb a Cserőt irtották ki, aztán a Tölest. A kámáni erdőt a múlt század hetvenes éveiben vágták ki, negyven hold kivételével. Ez a megmaradt őstölgyes a városiak kedvelt kirándulóhelye volt, itt rendezték a majálisokat (V. ö. István-liget). A majáliserdőt minden irányban szőlők veszik körül. Irodalomtörténeti érdekessége a Tömörkény-szőlő, amelyet az író apja, Steingassner József telepített az irtványföldön 1868-ban, három holdon. Már termőre fordult, amikor elkényszerültek Ceglédről, a vasúti vendéglő magas árendája miatt. A szőlőt egy másik ceglédi író apja vette meg, újabb három holdat telepített présházzal és kétszintes pincével. Ma is megvan, Gubányi-szőlő néven. Gubányi Károly író, világutazó gyakran tartózkodott itt nyáridőben. Nem fogadható el az a feltevés, amely szerint az elnevezés Könyves Kálmán király emlékét őrzi. (Molnár 1931, 266. old.) (L. még Irtvány, Kőris-erdő, Tölös; továbbá vö. Kosár-hegy.) KÁMÁNI ISKOLA (Cegléd). 1878-ban nyílt meg (Csűrös 1931, 230. old.). 102
