Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
VI. Dánszentmiklós
ESKANYAR („S”) (Dánszentmiklós M21). Népi: §. SZABADKOVÁCS (Dánszentmiklós L21). Népi: §. Dános északi részén, ahol most az állami gazdaság (Paulovicsmajor) van, a Pilis-Nyáregyháza-Dános felé vezető útvillában állt a szabadkovács műhelye. Feltehetően csárda is volt mellette. (Veszteg János) SZABADKOVÁCS-CSÁRDA 1. Szabadkovács SZENTSOR (Dánszentmiklós N20). Népi: §. Dános legdélebbi, a vacsi határúttal párhuzamos, rövid dűlőúton áll egy Krisztus-kereszt, erről vette a nevét. (Veszteg János) SZILASSY ISTVÁN Major. 1. Martonmajor SZILASSY-KASTÉLY 1. Muzsik-kastély STEFKOVICSSOR (Dánszentmiklós ..,) 1970: § A község tizenegyedik kerülete. TAKARÉKMAJOR 1. Micsurin termelőszövetkezet TAKÁCS SOR (Dánszentmiklós M20). Népi: §. A Gulyarétről délkeletnek húzódó rövid dűlő. (Veszteg János) TAKÁCS-TÓ (Dánszentmiklós M20). Népi: §. A Takácssor alatt, a semlyékben lévő tó. (Veszteg János) TETVESHALOM (Dánszentmiklós M21). Népi: §. Eredetileg Tetemhalom volt és torzult mai helynévvé. Minden időkben emberi csontokat szántottak itt ki, végül is értesítették a ceglédi múzeumot, 1977- ben Benkő Zsuzsa régész folytatott a halmon ásatást. 134 Árpád-kori sírt tárt föl és megtalálta a templom alapfalait. A templomrom, a pusztabokrok létrejöttekor határjel volt, a tetemhalmi pusztatemplom hétszáz év óta ma is határjel. Az Árpád-kori falu 1500 holdas, fele Dánosé lett, a másik fele Pusztavacsé, e középkori falu neve föltehetően Csetharaszt volt, mely helynév ma is él a vacsi oldalon. Az államalapításkor Csetharasztot a közeli Kemenczeitanya lándzsás népével népesítették be. TÖTHMAJOR 189
