Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

A közelmúltban újabb emléktáblát erősítettek - nem a régi helyére, hanem a szomszédos Móra Ferenc Művelődési Ház falára, a Pesti út 85-ös számú épületre. így hát téves a Politzer-fejes bronztábla szövege, amelyik ezt írja:

E HÁZBAN SZÜLETETT POLITZER ÁDÁM

1835-1920

A FÜLÉSZET VILÁGHÍRŰ MEGALAPÍTÓJA A BÉCSI EGYETEM PROFESSZORA

Emlékének állította A Magyar Fülorvosok Egyesülete

PROLIFÖLDEK

(Alberti Ki9). Népi: §

A Tanácsköztársaság leverése után végrehajtott „földreform” vívmánya Albertin ez a két-kétholdas parcellákra szabdalt hitvány futóhomokos terület. Az agrárproletárok szőlővel telepítették be. Motyovszki János szőlő alá forgatáskor szarmata sírokat bontott meg. A sírleletekről fényképet készítettem, a csontmaradványokat eltemettem az Emlékpark kopjafás sírjába.

RÉPAVEREM (Alberti Ki9).

Az alberti Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezet répavermet ásatott a Bicskei út fölötti részen, ahol most a tehénistállók vannak. Emberi sírokra bukkantak. Feltehető, hogy itt egy kiterjedt temető rejtőzik a földben, amelyik összefügg a Bori János földjén megbolygatott sírokkal.

RÉGI ORSZÁGÚT

(Alberti Ki 9). 1970: Dózsa György út.

1930-ban építették a cegléd-budapesti betonutat, Albertin levágtak egy kanyart, s a levágott részt nevezték Régi országúinak 1970-ig. Azután Dózsa György útnak.

RÓMAI SÍRKÖVEK 1. Kastélypark ROZÁLIA-KÁPOLNA

(Alberti Ki 9). Bajcsy-Zsilinszky út.

A Műemlék-album szerint a grófi parkban állt 1859 óta, de nyomtalanul eltűnt. (Műemlék I. k. 219. 1.) Nem tűnt el, ma is áll a kastélypark déli csücskén, a katolikus temető bejáratánál.

A grófi család Ybl Miklóssal építtette 1860-ban Almásy Rozália emlékére. Rozália Almásy Jánosnak, Alberti XIX. századi földesurának volt leánya, aki férjhez ment gróf Szapáry Ferenchez és fiaira hagyományozta a birtokot. A Sza-97