Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

tetett el, mert posványos, vizenyős volt.” (Pesty). „A Maraszti a török idők emléke. A hagyomány szerint a török vezér ezen a helyen marasztalta az albertieket.” (Kutas 63. 1.)

MARASZTI SZŐLŐK

(Alberti K19). 1:75000 (1883) tkp: §; 1:25 000 (1936) tkp: Öregszőlők.

Minden időkben szőlők díszlettek ezen a lankán, föltehetően itt volt a Zathmár-i László által bírt szőlő 1411-ben. (Bakács 1982, 1253. reg.) A Maraszti- Öregszőlők napjainkban nagy érdeklődésnek örvendenek, mert a meleg vizű fürdőtelep üdülőkörzetét képezik. Számosán vásárolnak itt nyaralótelket, idegenek is.

MÁRIADÜLŐ

(Alberti K20, L20).

Egyik dűlő a Kisha'leszban, a Nagyhalcsz végén. (Novák 237. 1.)

MUH ARITAN Y A

1. Vitézitelkck NAGYKASTÉLY

(Alberti K19). 1958: Alberti kastély (Műemlék I. k. 219. 1.)

A Szeleczkyek építették ezt a klasszicista kúriát 1800 táján, csak azóta „kastély”, amióta grófok laktak benne, még Almásy János idejében sem volt más, mint udvarház, az adásvevési szerződés pedig csak „házról” beszél.

Nagybirtokos szokás szerint a földesúr a falun kívül épített lakot magának, távol a faluban élő parasztok, mesteremberek, honoráciorok, sőt armális nemesek házaitól. (Városokban az arisztokraták palotái a polgárok házai közé ékelődtek.) Így került ez az udvarház-kastély Alberti északnyugati szélére, az országúttól is vagy száz méterre, fallal körülvéve, elzárva a helyi kis világtól.

Közép- és oldalrizalittal, földszintesen, egy kis emelkedésen jó hatású volt, ma erősen romos állapotban van. Négy oszlopon álló timpanonos verandája elpusztult. A kastély falai állnak, eredeti tetejét lebontották, ma jelentéktelen, rögtönzött födél alatt van. A kikövezett udvara négyszögletes, három oldala beépített, a negyedik oldalát művészi kovácsoltvan kerítés és kapu zárja le.

Azért Nagykastély, mert az öreg gróf megcsaládosodott Lajos fia az országút másik oldalára költözött, a Kiskastélyba. Az özvegy, idős grófné, báró Aczél Konstancia kissé különc volt. Mesélik a népek, hogy 1916-ban, a király koronázásakor rendezett fogadásra nem hívták meg őt, csak a férjét, a vérbeli mágnást, a polgári eredetű báró Aczél lányt nem tartották közéjük valónak. Pedig készült nagyon a király elé, varratott magának egy rendkívül szép, uszályos ruhát, s mert azt nem mutathatta be a királyi palotában, bemutatta a saját kastélyában a cselédeinek. Összehívott szobalányt, inast, parádéskocsist, istállófiút, kertészt, erdészt, szakácsnét, intézőt és ispánt, ellejtett előttük, és kivívta csodálatukat. Aczél Konstancia szép volt és gazdag, hozományával - a helyi vé-9i