Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
A térképen jelzett, de nem nevezett út, a Bicskei útból ágazik el a Hársasba. A helybeliek azonban István útnak tudják. Gróf Szapáry István birtokos elsőszülött fia örömére ezt az összekötő dűlőutat gesztenyefákkal szegte és nevezte el István fiáról. KAKASOK (Alberti K20, L20). Népi: § (Novák 1975). A XIX. század első felében Almásy János birtokos kiosztott itt egy futóhomokos területet az albertieknek. Megforgatták, betelepítették. A hagyomány úgy tartja, hogy parcellánként egy-egy kakast is kellett adniok. KALMÁR KÁLMÁN SZŐLEJE (Alberti Ki9). Az Öregszőlőkben Kalmár Kálmán vendéglős szőlő alá forgatott a harmincas években, több sírt megbolygattak. Egy avar vaskengyelt átadott nekem. Kimentem a helyszínre, ott egy kupac emberi csontot találtam. KASTÉLY (Alberti Ki9). A Szeleczkyek építették klasszicista stílusban a XVIII-XIX. század fordulóján, amíg ők lakták, kúria volt a neve, de amikor a Szapáry grófok költöztek bele, mindjárt kastélynak mondta mindenki. U-alakú épületének minden szárnya más-más időben épült. A klasszicista nagy oldal két oszlopon nyugvó tornácára lépcsők vezettek a kétszárnyú ajtóhoz. Ablakai zsalugáteresek voltak és rácsosak. A Bajcsy-Zsilinszky utcára néző részen voltak a vendégszobák és az U másik hosszú szárán a hatalmas konyha kamrákkal. A nagyjából négyszögletes udvar nagy márványlapokkal volt kirakva és negyedik oldalát magas vaskerítés zárta le. A második háború elején a kibombázott pest-szenterzsébeti kórház települt a kastélyba, s amikor az a háború után visszaköltözött, a lakatlan épület az ebek harmincadjára került. Tetejét gerendástól elvitték, az ajtókat, ablakokat kiemelték és a padlóját fölszaggatták. A falak csak azért maradtak meg, mert a csákánybontáskor a téglák elporladtak. A csupasz falakra tetőt rögtönzött a helyi termelőszövetkezet és berendezte a maga céljaira. Jóakarattal és még több anyagi áldozattal újjá lehetne építeni. KASZÁRNYA (Alberti K19). Az Április 4-e tér 3. és a Bicskei út, illetve a Tó utca közötti területen. A török kivonulása után harminc esztendőre, 1715-ben jött létre a Habsburgok állandó hadserege. A magyar rendek pénzt és embert adtak, de nem szóltak bele a szervezésbe. Az ötvenkét gyalogezred közül csak háromnak volt magyar legénysége, a negyven lovasezred közül is csak nyolcnak. E hadsereg magyar katonái egy egész évszázadon át véreztek az uralkodóházért. 90
