Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

Körül sátorkúpok keltek a köveken,

Nagy, lomha buborékok a népvándorlás árján,

Elpattantak azóta, nyomtalanul és árván . .

HALASTÓ

(Alberti K19). 1411: § (Bakács 1982, 1253. reg.); Népi: Malomtó, Halastó, Horgásztó.

Jó ötszázötven esztendős ez a tó. A Csíkospatak északi partját magas gáttal megemelték, és a vizét zsilippel zárták el, amely egy laposon tóvá szélesedett, így lett Alberthy-i Jánosné, Margit asszony halastava, 1411-ben.

„a Chykus folyó mellett . . . (melyre) malmot építhet és halászati jogot nyer.” A vízimalom is megépült, a töröknek is adózott. A török kor után új földesurai ismét halásztak a tóban és fölújították a malmot. 1945-ben még működött, 1948-ban elbontották a malomházat, eltüzelték a malomkereket és a tavat gondozatlanul hagyták. Három évvel ezelőtt Valent Mihály a termelőszövetkezet dolgozóival társadalmi munkával kitisztította a tavat, s mára száz horgász pecázik a halastóban.

HALESZIDÜLÖ 1. Haleszi szőlők HALESZ SZŐLŐK

(Alberti K20). 1863: § (Pesty) (Novák 1975.)

„Ezen halesz szó onnan eredt, hogy a’ község határában fekvő futóhomokkal borított földterület szőlőkkel ültettetvén be, miután annak sikerétül nem voltak meggyőződve, »ha lesz« nevet nyert, de később dűlőként” is ismerték. HARMADIKVÖLGY A HARSASBAN 1. Elsővölgy a Hársasban.

HÁRSASERDŐK

(Alberti J18). 1411: két Hassas erdő (Bakács 1982, 1253. reg.)

Az egyik a Belsőhársas (1457), a másik a közelében álló Középhársas, a harmadik esetleg a külsővölgyi lehetett.

HÁRSAS-HÁTSÓVÖLGY (Alberti J18).

A Hársas határrész harmadik völgye.

HÁRSAS-KÖZÉPSŐVÖLGY (Alberti J18).

A Hársas határrész második völgye.

HÁTSÓVÖLGY (Alberti J18).

A Hársas határ harmadik völgye, korábban szántó cs legelő volt, a felszabadulás után erdőt telepítettek rá.

88