Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

Pauler Ádám asztalos iccés,

Klapka János szűcs, Klapka György negyvennyolcas tábornok rokona, Wilhelm Pál órás nagy kártyás,

Rakitovszky József mézeskalácsos hivatásos násznagy,

Weisz Ferenc mészáros kereskedő,

Holánszky József hentes ács is volt és kereskedő,

Holánszky Pál hentes ács, a felesége kuruzsló,

Németh Lajos kötelcsmester élőhalott (tetszhalott),

Kovács János szűrszabó hentes,

Mayer József kéményseprő félkegyelmű,

Kaufman Herschel ólajnyomó fütyülős kereskedő,

Susa János olajnyomó paraszt,

Schweiger Ábrahám kékfestő kereskedő,

Diószeghy Gyula csizmadia szódás,

Fehér László csizmadia szódás,

Hegedűs Lajos csizmadia szódás.

Az adománybirtokos nemesség egyik izgalma volt a fiúgyermek reménye, mert ha utánuk nem maradt fiú, azaz a magtalanul elhalt birtoka visszaszállt a királyra. Ez történt Almásy Jánossal is, leányai voltak csak, elsőnek Rozália, aki az Almásyak és a férje famíliájának tekintélye és az ősök érdemei révén fiaira hagyhatta Albertit. Nem végrendeleti örökségként, hanem királyi adományként. A ma is meglévő díszes pergamenlevél utolsó bekezdése szerint: „teljes joggal nádori és helytartói hatalmunknál fogva vitézlő zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jánosnak ’s általa Rozália leányától nagyságos szapári és muraszombati gróf Szapáry Ferenc hitvesétől született unokáinak Szapáry István és László grófoknak, ’s ezek férfi és nőiknek adtuk, ajándékoztuk, ’s adományoztuk . . . jelen levelünk ereje ’s bizonyosságánál fogva ... Őfelségének bemutatandó lészen.

Kelt a budai királyi várban karácson hava harmadik napján, Urunk ezernyolcszáznegyvennegyedik évében

József Nádor Ispán (eredeti aláírása)”63

A Szapáryiak inkább reprezentáltak, mint gazdálkodtak. A Szeleczkyek által épített udvarházat kibővítették, erős fallal körülkerítették és a romantikus angolpark fái alá rejtették. Mereven elzárkóztak a falu népétől és csak a népet képviselő két falu jegyzőjével érintkeztek hivatalosan. A néhányszáz holdas birtokosokkal sem álltak szóba, a kuriális nemeseken keresztülnéztek, nem vettek részt szórakozásaikon. Ellenben folytatták az erdőtelepítést, vadakat, közöttük muflont honosítottak az erdőkbe, és nagy vadászatokat rendeztek az országból innen-onnan meghívott főnemesekkel. De hogy a falu népét se zárják

69