Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

VII. Mikebuda

vőlegény

menyasszony

Gustin Mátyás Kis Éva, Kis János leánya

Kiss János Radvány Katalin, Radvány István leánya

Mikebudal halottak nevei az irsai plébánián 1757-1769

férfiak nők

Kássa Pál 60 éves Karvas Anna kicsiny leány

Kiss Mihály 19 éves Kovács Mária 11 éves

Moravecz József 40 éves jzet31

Egy kocsis, akit behoztak a pusztáról, nemes Czeglédyné asszonyság majorjából

4. M1KEBUDA A XIX-XX. SZÁZADBAN

Pusztamikebuda XIX. századi történetét az állattartás már csak részben jelenti, a birtokosok majorokat építenek, istállókkal, oda cselédeket, béreseket szegődtetnek. „1850 előtt nem volt népesítve, csak Keglevics Gábor és özvegy Majtényi Pálné nagyobb majorjainak, úgy Szabó János, irsai Kajtár, Vosztry és Czuppon családok kisebb tanyájának népsége. Most azonban a ceglédi lakosok által megvett részen több tanyák építettvén, népessége folytonos szaporodásban van a körülbelül 400 lelket számlál, kik mind magyarok, ’s többnyire Czeglédről szállingóztak ide.,’

1864-ben a puszta 9000 magyar holdját 81 tulajdonos birtokolta. Legnagyobb uradalma özvegy Majthényi Pálnénak volt özvegyi jogon, nagy földek ura volt gróf Keglevics Gábor, aki elaprózva a ceglédieknek adta el birtokát.32

Galgóczy 1877-ben 10 385 katasztrális holdra becsülte és 274 lakost számlált egy pusztai iskolával. Elmondja, hogy a határt egypár nagyobb major és több apró tanya lepi részint tulajdonos, részint haszonbéres gazdasággal. Tájleírást is ad: „homokhalmokkal váltakozó széles laposokon kövér fekete-homokos és sűrűbb agyagos földekkel; de sokkal több a könnyű homok, a szélhordta sivatag bucka. Ezek egyrésze erdővel betelepített. Van sok vizes lapos, kákás, nádas és zsombékosfenék.”33

Irsa 1881-ben kérte a megyét, hogy csatolja le Mikebudapusztát, az alispán a

207