Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

VII. Mikebuda

loszvan azon köszben lévő réteken ez czélon alul ez fatens kaszálni tanult ez előtt circiter 3 5 esztendővel az Czéglédiek szamara munkálkodván . .

ANDREA TOKAJ annor cir 81 in posszessione Irsa: . . . hogy midőn az előtt huszonhat esztendővel Mike Budára gyüvén lakni az Korcsma hazat meg bérülvén abban hét esztendeig Korcsmaroskodott volna minek előtte úgy min ez élőt circiter 19 esztendővel el ment úgy mint Pestis után három esztendő múlva az meg irtt ődőben ez fatens áltál latta Mike Budaj és Irsaj hatar folyását akor elégszer meg visgalvann az marha járóinak rendivel... ez valloságos hatar hanyassokon eszve gyónni az Pásztorok és ez hatar dombok kőről főszni sütni szoktak . . . eo niki enyihanyszor beszélték az Czéglédé lakossok úgy mint Tott Istók Boglya Gőrgy Tott Adam és Gyocsos Görgy mondván s meg mutatván illyen szókkal: Salva reverentia Eb atta Uraj az Irsai Urak nem tudgyak meg mutatni az Apacza ormot .. . egykor midőn az Irsaj régi sölök ala haitott volna egy Czéglédé Juhasz ez fatens azto meg intvén hogy mirt menne az Irsaj hatarra azt felelte azon Juhasz mondván az Irsajak senkit sem bantanak ha továb is megy az hatarban eszért én sem filek az bérezel hegy irányában pedig hol ott most villongás vagyon ahol az elöt az Irsaj Pusta szulük voltak evet it ottan szőlőt az meg maradót sőlő tőkirül ez fatens . ..”

JOANNES FARKAS anno cir 52 ni possessione Irsa: „hogy midőn circiter 16 esztendők élőt Pasztorkodott Czegléd Várossá procludaltatot volna akkor a város maga denominált maganak Strasa helyet úgy mind Czéglédi hatarnak Mike Buda felől való szélére De co . . . oldal halmon ... az hogy az strasak mindenüt az határokon legyenek . . . akkor ez fatens volt a nemes Vármegyej Parasztságnak hadnagya és egy akkor jelen lévén fő képpen magoktul Czéglédiektül bizonyossan meg tudta hogy eők soha azon oldal halom (:mely már Strasa halomnak nevezték:) bellyebb Mike Budán felől nem tartottak határjokat.

JOANNES TOTT anno cir 60 ni possessione Rékas . . . Vallya: „Hogy Aszódi Postának Tapio Szent Martonyon tartatot Marhaja mellet Kurucz háborúkor Gulyas lévén a’ fatens néhaj öreg Varacskaj Andrásnak mint Irsaj urnák engedelmibül Irsai hatarba marháival gyakran be járván több külső Pásztorokkal is együtt ... s’ - a Bérezel hegyre föl érkezvén s’ azon hegyen az útig menvén . . . nagy laczatos hatar hanyassok voltának légyen ... de azok már Czéglédiek áltál föl szántatott földek küszöt el sikadvan meg nem talatatnak mely nagy hatar hanyassokat ez fatens az lengyel járásakor is tapasztalta midőn némely körösi Gaszdák Irsai akkori pusztán kaszalgottak, midőn az Szirosnak akkori kürössi lakosnak szénája Irsaj földön meg égett és abban ez fatensnek is Szürit azon tüsz el égette.

FRANCISCUS GALLIK annor cir 40 ni possione T’ Szent Márton: „hogy ez előtt circiter 22 esztendővel Belesznai Ur Juhajt és Bicskej Sz’ Martonyi és Pilisi Juhokat együt vagy tisz ezer szambán maga számos buitarjaival együtt

203