Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
V. Irsa
Szentmárton felől román lovasok lepték meg a tanyát, vörösöket kerestek, átkutatták a tanyát, nem találtak senkit, tovább ügettek a faluba. (Kutas 54.) KATOLIKUS TEMPLOM (Irsa L19). 1360: Szent Margit Egyház (Bakács 1982. 775. reg.) 1745: Urunk színeváltozása. (Műemlék I. k. 219-20. 1.) ,,Bykche-ik Mikófia Péterfia András Irsa birtokát tizenkét évre átengedi Pongrácfia Miklós pesti polgárnak a helységben lévő Szent Margit egyházzal együtt.” 1360) Ez a középkori templom eredeti helyén ma is áll, többszöri átalakítással és bővítéssel. A XVIII, században romos állapotában használni nem lehetett, Zlinszky József nemes birtokos újjáépítette, s a templom alá kriptát csináltatott. A templom régi védszentjéről már nem tudtak, ezért szentelték föl Urunk Színeváltozása tiszteletére. A főoltár fölé megfestette Krisztus színeváltozása-jelenetet. A mellékoltárt a Haldokló Krisztus képe díszíti. Felszereléséhez tartozik egy régi Űrkoporsó, amelyet már a XVIII, században is öregnek minősítettek. Ötvenévi használat után a templom annyira megrongálódott, hogy életveszélyes volt a benne való tartózkodás, a kapuját bezárták 1808-ban, és a hívek a renoválás befejezéséig, 1815-ig Albertire jártak misére, a Szent Márton-kápolnába. A középkori - föltehetően - román stílusú jellegét megszüntették, a félköríves szentélyét elbontották, helyén kaput nyitottak, ezáltal megfosztották eredeti tájolásától. XII. századi részletei, a hajdani szentély két fölköríves oldala ma is megvan. Az egyikben csigalépcső vezet föl a kórusra, a másikban egy kis oltár van. A két falu katolikusai egy egyházközséget alkottak, a plébános Irsán lakott és a plébánián anyakönyvezett. Itt őrzik a plébánia egyháztörténeti krónikáját 1729-től vezetve napjainkig. Albertin 1856-ban elbontották a Szent Márton-kápolnát, meghagyva az altemplomát, a Szeleczkyek kriptájával, köveit átszállították Irsára, kibővíteni az irsai templomot, melynek ekkor készült el az egyenes záródású szentélye. Ez időben ajándékozta revisnyei Reviczky Károly a vörösmárvány keresztelőmedencét. (Műemlék I. k. 219-20. 1.) A XVIII, század hetvenes éveiig a templomkertbe temetkeztek. Évszázados sírok vannak a templom körül, melyek az időnkénti földmunkálatokon felszínre kerülnek. KÁROLYIDÜLÖ (Irsa Ki8). Keletre van a Szentmártoni út mellett. (Novák 236. 1.) KENDERHÁTI-DÜLÖ 1975. (Novák) Szőlő a baptista-református temető és a Mikebudai út között. 157
