Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
V. Irsa
megvette, amelyen osztozott az oskolamester az egyházfival. „ . . . a melly házat két szobával, egy konyhábul és egy kamrábul állót . . . Kala . .. János akkori Jobbágyomtul nyoltz Rftokon (rhénes forint) és nyoltz Kila búzán meg vettem, azon házat és kertet Pápista Rom Ecclesiahoz Iskolának, kertnek felét pedig Mesternek, más felét Egyházfinak resolválván örökösen applicalom.” Az egytanítós iskolák kezdetben két helyiségből álltak, a tanteremből és a tanító szobájából. Esetünkben két szoba van és konyha, sőt egy kamra is. Mindezt az iskolaalapító sokallta a tanítótól, ezért hozzáfűzi: „Hogyha az Oskolában Mesteren kívül valamelly zsellér ellakhatik, ez szokott adóval és Ur dolgával Pápista Templomhoz át szolgál.” Azaz, együtt lakjék a tanító az egyházfival. Más falvakban az egyházfi külön lakott, az „eklézsiakamrában”. Az adománylevelet Vácon keltezte: Sig. Vacii 6. Maji 1764, Josephus Zlinszky de Irsa. GAZDÁKFÖLDJE (Irsa Ki7). A nyelvennyolcas jobbágytörvény a telkeket a gazdáknak juttatta, ekkor vált el a nemes majorsága véglegesen a parasztokétól. A jobbágyok - most már gazdák - itt művelték ezután saját tulajdonba vett földjeiket. Többen kiköltöztek ide és tanyákat építettek. GULYAJÁRÁS (Irsa Mi8, Mi9). 1:25 000 (körzeti) tkp: § HALASTÓ (Irsa K19). 1457: § (Bártfai Szabó 1938. 834. reg.) A Csíkos patak (Maraszti, Malomárok, Gerje) vizét a falvakban elgátolták, tavak keletkeztek, amelyeknek fölösleges vizét a tavaszi hóolvadásokon és nagy esőzéseken zsilipen engedték le. A középkorban halastó volt Albertin (1411) és Irsán is. Az irsai halastó Irsay Antalé volt, amíg a király, V. László el nem kobozta minden vagyonával együtt, mert hamis pénzt vert. Az elvett birtokot a király eladományozta. Az adománylevél fölsorolja a birtokon található erdőket, szőlőt, rétet, a malmot és a halastavat, „aquis fluviis piscinis piscaturis.” Az alberti halastó ma is létezik, az irsainak nyomát sem leljük. HALOMDÜLŐ (Irsa K18). 1864: § (Pesty). 1980: § (Kutas) „Halom dűlőnév elnevezését magaslatátul nyerte, hol egy kápolnának most is található nyomai vannak.” (Pesty) ,,A Szentmártoni utón haladva, az Agyagos fölötti rész a Halomdűlő, egészen az Irsay György-tanyáig.” (Kutas) E dűlőben van Zsadon Ferenc tanyája, ahol a ceglédi múzeum próbaásatást végzett és egy Árpád-kori edényt talált. HÁROMRÓZSA-CSÁRDA (Irsa K19). 1:75 000 (1926) tkp: §
