Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
V. Irsa
vőlegény menyasszony Kopacska András Kovács Mátyás 25 éves Kuczka Pál (Alberti) Kurina Miklós Szigeti Anna Thoma ... Zsófia Viszocsány Erzsébet 29 éves (Nyitra) nemes Zlinszky Anna 22 éves Házassági tanú Bednarik György (kétszer) nemes Beniczki Tamás nemes Czeglédi Imre nemes (Horváth Imre (háromszor) nemes Kubány Antal nemes Leszkovszky József Micsinai Pál nemes Petyko Pál (háromszor) nemes Szabó Lőrinc Szoleczki Mihály nemes Tassy Ad ám nemes Tassy Ferenc nemes Tassy István nemes Tiszó István nemes Tiszó János Irsai Katolikus halottak45 1757-1773 Az alább felsoroltak között vannak kései jövevények Pozsonyból, Trencsénből, Liptóból, Csehországból, Sziléziából, ami az első negyedévi zöm után a felvidékieknek még mindig vonzást jelentett. Feltűnő az itt állomásozó császári katonák tömeges elhalálozása, minden bizonnyal a magukkal hozott pestis következtében. Két év alatt, 1771-1773 között huszonketten haltak meg életük legszebb esztendeiben. Az irsai középkori cintermet, a templom körüli temetőt kezdetben használták még egy ideig — bizonyság rá a jelen század harmincas éveiben, építkezéskor előkerült számtalan csontmaradvány. Igaz, hogy közöttük Árpád-kori és török kori tetemek is voltak. Egy régészeti feltárás - a plébániakertben is, ahol minden időkben találni emberi csontokat, tisztázhatná a XI-XVIII. századi leleteket. A templomkertbe legutoljára 1772-ben temettek egy régi nemesi kriptába, Váracskay özvegyét, akit „in Irseuri Catoliser Cemeterie antiqus haerelicorum” helyeztek nyugalomra. Katonák nélkül az elhaltak életkori kimutatása szerint legtöbb a tíz éven aluli és az ötven-hatvanéves. 125
