Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
V. Irsa
és ennék fia, Mihály. A megye közgyűlésén elnöklő nádor Ágota asszonynak ítélte Irsai Tywanfia Fábián birtokából az őt megillető anyai részt.9 Bykche-i Ágota kétszer volt férjnél, először Gálfia Jánosnál, másodszor Csirke Szabó Miklóssal. A további oklevelek az Irsayakkal foglalkoznak. Jelen voltak Irsán és Mikebudán. A család történetének kutatója, Bártfai Szabó László azonosnak mondja őket a Nagyréviekkel.10 Szerinte a Nagyréviek, Irsayak, Szentiványiak, Tabajdiak, Vanyarciak, Vértesyek, Sápiak, Gyürkyek, Széchényiek és Péteriek mind azonos származásúak és feltehetően a besenyő eredetű Szolnok nemzetség tagjai.11 1395-ben Irsa-i Jodok és Irsa-i István, valamint Szentiványháza-i Saffar Sandrinus, Lőrinc és András megvásárolták Mikebuda-i Eustakfia János fiától, Miklóstól és Szentiványi Albertfia Mátyástól Szentiványháza és Mikebuda falvakat, valamint birtokrészeket Hugyén, Inárcson, Majosházán és Ordasházán.12 Ugyanebben az évben Nogrew-i Pálfia János és Miklós, és Pálfia Bertalanfia Lőrinc és Mihály megosztoztak Irsa birtokon Irsa-i György fiával, Pállal.13 Irsai Andrásfia Benedek ellen 1426-ban fölléptek az óbudai klarisszák, s ezért a budai káptalan megidézte őket és a ceglédi udvarbírájukat.14 Az Irsayak jelenléte a további évszázadokon át igazolt Irsán, sőt részbirtokosnak Albertin is. 1411-ben Alberthy-i János feleségének, Margit asszonynak erdőszomszédja volt Irsa-i Pálfia János.15 Ez a részbirtok, nem tudni, hogy mekkora kiterjedésű, volt a török kor után jogalapjuk az egész Alberti pusztára. De nem is volt az jelentős, mert éppen ez az 1411-es oklevél fölsorol Albertin számos részbirtokost: Margit asszonyt, Miklósfia Kálmánt, Miklósfia Lászlót, Genth asszonyt, Kelemenfia Lászlót, Fekethe Lászlót, Benedekfia Pétert és Zathmar-i Lászlót, akik Margit asszony erdeinek, szántóinak, telkeinek szomszédai voltak.16 1421-ben új részbirtokos Irsán Kolosy Jakabfia Jeromos, aki valamelyik irsai nemesnek magvaszakadása után a királyra szállt ingatlanait cserébe kapta.17 1427-ben a budai káptalan Zsigmond király parancsára Irsai Bálintot bevezette egy csere birtokrészbe.18 Ez a részbirtok egy elhagyott jobbágytelek volt és egy erdőrész. A beiktatás két hét múlva megtörtént.19 Eddig nem szereplő Chew-i Balázsfia Péter az országbírónak panaszkodik, hogy Irsai Bertalanfia Mihályfia Gergely jogtalanul elfoglalta néha Chew-i Imre diák birtokrészét. Számos oklevél megvizsgálása után az országbíró megállapította, hogy Chew-i Pétert Irsának csak egy része illeti leánynegyed címén, a többit adja vissza Irsai Gergelynek.20 A pénzhamisítást minden társadalom bünteti, hiszen az országot szegényíü, aki hamis pénzt ver. Irsai Antal, akit a megye megtisztelt 1447-ben azzal, hogy Buda átadásánál egyik követe legyen, hamisított, a király elkobzottá birtokát,
