Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)

Tartalom

„Érdeklődésem a történelem iránt nyílt meg először. Pesten születtem, éltem gyermekéveimet. Egy vasárnap anyánk kiszórt a lakásból bennünket, hogy ne lábatlankodjunk. Apám kézen fogott, és az öcsémmel elvitt a Nemzeti Múzeumba. Akkor már iskolás voltam. Alig vártam, hogy még egyszer elmehessek. Nyolc—tíz éves korom óta állandó látogatója vagyok a múzeumoknak. Nem elégedtem meg az ott látottakkal, történelmi művekből könyvtárat gyűjtöttem össze magamnak, melyben utána néztem annak, amit a múzeum bemutatott. Amikor hivatást kellett választanom, akkor történelem tanár lettem. A közlés vágya is élt bennem, amilyen ismeretre szert tettem, alig vártam, hogy elmondhassam másoknak, meg le is írjam. Tizenhat éves korom óta publikálok, számos újságnak, egy—egy folyóiratnak ma is küldök írásokat. A legközelebbi és a legtermészetesebb sajtótermék a Pest megyei Hírlap ceglédi különkiadása, ahol ismereteimet másokkal is megosztom.

Amikor megtelepedtem Cegléden, hallottam Kossuthról, írókról, festőkről. Amikor érdeklődtem, hogy Kossuth melyik házban lakott, senki sem tudta megmondani. Nekem kellett felderíteni. Amely személyekre, eseményekre kíváncsi voltam, magam nyomoztam ki, könyvtárak, levéltárak, múzeumok anyagát tanulmányozva, addig amíg azt magam kerek egésznek nem éreztem. A Ceglédi históriák gondolata így született meg, amelynek anyaga csupán töredéke annak a mintegy kétszáz művelődéstörténeti cikknek, amely megjelent a Ceglédi Hírlapban, bemutatva a régi és a közelebbi múltat íróival, képzőművészeivel, jeles történelmi személyiségeivel, prédikátoraival, katonáival, az iskolák történetével.”

Hídvégi Lajos