Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)

Nevüket őrzi az emlékezet

BABÉRKOSZORÚ FÖLDVÁRY KÁROLYNAK A légió parancsnoka volt Forrt a világ. A múlt század ötvenes éveinek végén föllángoltak a fegyveres harcok Ausztria ellen. Itália akkor még nem volt egységes, több államból állott, s az északi része a Habsburg-birodalom része volt. Kossuth éber figyelemmel kísérte az olaszok mozgalmát, erőt látott benne, és sürgősen áttelepedett Piemontba. A magyar emigránsokból egy szer­vezetet hozott létre, s a szervezetnek fegyveres sereget is biztosított, meg­alakította az olaszországi magyar segédlégiót, részben volt honvédekből, akik közül a légió létrehozása előtt számosán vettek rész Garibaldi moz­galmában, véreztek a szabadságért küzdő olaszok oldalán. A légió önálló egységként működött, de harcokba csak az első évben került, Dél-Itáliá­­ban. Ezután gyorsan követték egymást az események, s az olasz sikerek olyan előnyös békeszerződésre kényszerítették az osztrákokat, hogy nem lett volna értelme újabb fegyveres harcba kezdeni. Feladatok nélkül a légiót nem volt könnyű együtt tartani. Az egy­hangú kaszárnyaélet, az örökös fegyvertisztítás, szemlék és riadók, gya­korlatok nem kedveztek a bajtársi összetartozásnak, sőt segítették az emig­rációra amúgy is jellemző egyenetlenséget. A legénység cselekedni kívánt, elfeledni a hazátlanságot, leküzdeni az egyre nagyobb erővel jelentkező honvágyat. A harcok váltották volna meg keserveiktől a nyugtalan álmú légionistákat. Napirenden voltak az áskálódások, intrikák, 1862-re züllés­nek indult a légió. Földváry Károly, ismerve az itáliai helyzetet, tudta Kossuth szán­dékát, hogy belső és külső erőkkel, kedvező szerencsével fölszabadít­ható Magyarország, ő már megszakította kapcsolatait Erdéllyel, otthon­talanul élt és reménytelenül Magyarországon, ismeretlen utakon kiszökött hát Itáliába, természetes útja a magyar légióba vezetett, elvállalta a pa­rancsnokságot. Ekkor kereste meg a Turinban igen mozgalmas életet élő Kossuth a következő sorokkal: „Kedves Ezredes Űr! Hogy Ezredes Űr a Magyar Segéd Sereg Pa­rancsnokságát valósággal átvette, kedves és örvendetes tudomásul szolgál. Bármennyire megzilálták is a múlt zavarok e kis számú, de minden bel­­viszályok mellett is vitéznek tapasztalt Sereg szellemi egységét, erősen hiszem, hogy Ezredes Űrnak tapintatos vezénylete alatt a magyar nép di­csőségéhez hűnek, s hivatásához méltónak fog mutatkozni. Az örökzöld babérkoszorúk, mik magyar hazánk szabadságharcosainak legmagaszto-47

Next

/
Oldalképek
Tartalom