Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
A történelem lapjain
A Pál-napi csatára így emlékezett B. Farkas Mihály: „A bedei csatát a Kálváriadombról nézték öregapámék. Az osztrák vadászok a vasút árkában voltak, a lovasok meg a Bedében, tüzéreik a Zakarhalomnál. Az Abony felől jövő magyarok lőtték a vadászokat. Ebből a tűzharcból maradt a ma is látható ágyúgolyó az őrház falán. A honvédek lövegei az azóta elhordott Bedei dombon álltak. Egyszer csak a vadászok beszálltak a vasúti kocsikba, szólt a trombita: retera-retera! A magyarok is megértették a visszavonulás jelét, hiszen azon nevelkedtek az osztrák hadseregben. Megindultak a huszárok, mert közben erősítés jött Törteiről. Az osztrák trombita csak szólt: retera-retera! A vasasok is megindultak, szép rendben, visszafelé a Szolnoki úton, a városba. Nem szaladtak. A toronyban őrség volt, zászlókkal mutatták az irányt. A vasasok csak egy darabig mentek a Pesti úton, a Kátai útra tértek s a Budai úton folytatták a visszavonulást, szemmel tartva a vasútat, melyen a vadászok hátráltak. Hátvédjüket egy őrnagy vezette. Mindkét sarkon lakott egy Banai a Kátai úton, Benő a Pesti út sarkán, Pál a Szőlő utca sarkon. Ez a Banai, akinek a háza a mostani ártézi kútnál van, előugrott egy kinyújtott kaszával, mellen szúrta az osztrák őrnagyot, de a kasza lecsúszott a mellvasról és elvágta a kantárt, hanem a ló kantár nélkül elkezdett körbe forogni. Jöttek többen a házakból, elkapták a lovat és bevezették a városházára. A pékinasok csúfolták a foglyot, de az nem szólt egy szót sem. Míg ez lezajlott, a magyarok vágtattak a Szolnoki úton is, meg a Törteim is, az Alszegi útra tértek, onnan jöttek be a Kazinczy utcába. Kivont karddal rontottak be a házakba a huszárok. — Van-e idebe tokosnémet? Öregapáméktól két házzal kijjebb, a Kazinczy utca 26. számú házban főtt bográcsban a németek gulyása. Ezt már a honvédek ették meg a néppel együtt. Majd jött valami tábornok, az visszaparancsolta a honvédeket Szolnokba.” (Ceglédi Hírlap, 1976. január 25.) Jegyzet A szabadságharc idején egyetlen jelentős csata zajlott le Cegléden, a bedei csata- Katonai jelentések és történeti munkák szólnak róla, szerző azonban a népi emlékezésekre építette cikkét, adatközlője dr. B. Farkas Mihály Cegléden született ny. ügyvéd volt. (H. L.: Élő negyvennyolc i. m. 60—61.1.) 34
