Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)

A történelem lapjain

SEBESTYÉN TISZTTARTÓ TÖRTÉNETE

Miért ölték meg a ceglédiek Sebestyén tiszttartót? Mert bot, kaloda, tömlöc volt osztályrészük, csak kötelességeik voltak, kegyetlenül behajtották rajtuk a dézsmát és a rendszeres ajándékokat, űzték őket robotra, ugyanakkor idegen nemesek ezer holdszám ragadták el a szántóikat, rétjeiket lekaszálták, összegyűjtött szénájukat elvitték, régen kivívott mezővárosi jogaiktól megfosztották őket. Bármerre jártak fuvarba, mindenütt rájuk kényszerítették a vámot, ökreiket befogták, őket magukat megverték, bebörtönözték, elrabolták, fegyvereiket, szerszámaikat, szekereiket elvették, s a tiszttartó nem bírta megvédeni a jobbágyait. A százezer holdas határ egyharmadát elvesztették, a megmaradt hatvanezer holdas pusztán akkor még gyakori volt a vad: őz, nyúl, vaddisznó, róka, farkas, menyét, fácán, fogoly, túzok, a tavakban bőven úszott a hal, a nádasokban vadludak, vadrécék tanyáztak hatalmas falkákban; sok ember vadászott itt hivatásszerűen, szabadon. A budai piacokra hetente szállították az elejtett állatokat, ott foglaltak helyet a bécsi kapunál. 1504-ben országosan eltiltották őket a madarászaitól és a vadászattól, és elrendelték a kilencedet.

Az elkeseredett parasztpolgárok megtagadták a szolgáltatásokat, erre az apácák fejedelemasszonya és a klarisszák konventje ráparancsolt a városra :

„Megfontoltuk a mi Cegléd városunkban tartózkodó polgárinknak azt a hallatlan, gonosz és rossz visszaélését, melyet tetszésünk ellenére vettünk tudomásul, hogy t. i. nevezett városunk lakói és polgárai egészen mostanáig úgy jártak el, hogy velünk nem törődtek, ránk sem hederítettek és sem irántunk, sem bármelyik megbízottunk, különösen a mi udvarbíránk iránt semmi tisztelettel nem viseltettek. Évenként mindig elmulasztották, hogy bírákat és esküdt polgárokat válasszanak, rendeljenek és emeljenek maguk közé, s így hanyagságuk által botrányok származtak, s bevételeinket óriási kár érte. Megparancsoljuk, hogy jelen levelünk vétele után azonnal, a jövőben pedig minden esztendőben Szent György vértanú ünnepén bírákat és esküdt polgárokat válasszatok, rendeljetek és emeljetek. Amit, ha megtesztek, jól van, ellenkező esetben tartoztok évenként ötven arany forintot fizetni nekünk, nevezett egyházunknak. Amely ötven arany forintokat jelen levelünk erejével és bizonyságával mindig könyörtelenül be fogunk rajtatok hajtani. Kelt Óbudán, olajbafőzött Szent János ünnepe utáni csütörtökön, az Úrnak 1506. évében.”

13